Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)
A társulati központ Nagyváradról Debrecenbe költözik
Alsó Nyírvízszabályozó Társulat. Elnök: Váradi Szabó János dr. Alelnök: Veress Géza dr. Igazgató főmérnök: Tiszai E. Pál, Pénztáros, irodatiszt: Bojdra Pál. Alsószabolcsi - tiszai Armentesítő Társulat. Elnök: gróf Andrássy Sándor, Alelnök: Meyer Béla, Igazgató főmérnök: Ábrahám András, Főmérnök: Vágó Gyula, Szakaszmérnök: Marchart József, vitéz Dalmy József, Mérnök: Felszeghy Béla, Pénztárnok: Perényi Gábor, Titkár: Dalmy Barna, Nyilvántattó: Berényi Andor dr. Segédnyilvántartó: Szűk Ernő, Irodatiszt: ifj. Ormós János, Műszaki rajzoló: CsanádyÁkos, írnokok: Fejszés Ilona, dr.Nagy Imréné. Berettyó Vízszabályozó és Armentesítő Társulat. Elnök: gróf Bethlen Pál, Alelnök: Nadányi Pál, Jogtanácsos: Thury László dr. Igazgató- főmérnök: Mihalik Ferenc, Főmérnök: Ráth Elemér, Szakaszmérnök: Kováts Dániel Géza, Társulati mérnök: Kenderessy Gábor, Nyilvántartó mérnök: Kiss György, Pénztáros: vitéz Sárközy János, Ellenőr: Balogh István dr. Nyilvántartó: Fejér Kálmán, Irodatisztek: Schlotter Ödön, Scher János. 12 1945-ben Észak-Erdély ismét Romániához került, s ekkor a Berettyó Vízszabályozó Társulatnál is újra bekövetkezett a Trianon utáni állapot. A Társulat Nagyváradról ismét Debrecenbe költözött, s a Társulat államosítására már itt került sor. A 6060/1948 /VI.2./ Korm.sz.r. tulajdonképpen egy 1945 óta fennálló politikai kampány előzte meg, melynek során támadták a társulatokat, a baloldali sajtó a társulatokat tette felelőssé az 1947-48 telén bekövetkezett felső-tiszai árvízért, különösen a tivadari töltésszakadásért. 1948-ra az ország termelőkapacitása, infrastruktúrája és nyersanyagbázisa állami kézbe került, elkerülhetetlen volt tehát a vízügyek államosítása is. A döntést az 1949. évi XX. törvény, - az Alkotmány - is megerősítette, amikor kimondta, hogy „A vizek a nép vagyonaként az állam tulajdonában vannak." A rendelkezés szerint ezután a vízimunkálatokat állami pénzből kell végezni. A 6060/1948. Korm. sz. rendelet ezért létrehozta az Országos Vízgazdálkodási Hivatalt, melynek élére az elnököt és a két főtitkárt a Köztársaság elnöke nevezte ki. Felügyeleti szerve a Földmívelésügyi Minisztérium, bizonyos kérdésekben a Közlekedésügyi Minisztérium volt. A Hivatal hatáskörébe rendelték a folyammérnöki és kultúrmérnöki feladatokon felül a társulati árvíz- és belvízvédelmi feladatokat, a helyi vízkárelhárítást, a vízhasználati tevékenységet, a közérdekű talajvédelmi munkák végzését és a vízerőhasznosítási munkákat. A végrehajtási utasítást a 207.760/1948. FM. sz. rendelet tartalmazta. A vízügyi igazgatás területi szervei 1948 augusztusától a Vízgazdálkodási Körzetek lettek. A Körzetek székhelyeit és első vezetőit 5500/1948 /X.20/ ein. sz. rendeletével az OVH az alábbiak szerint hagyta jóvá: A Debreceni Vízgazdálkodási Körzet vezetője a folyammérnöki és kultúrmérnöki gyakorlattal, valamint a társulati munkák tekintetében nagy tapasztalatai rendelkező Vázsonyi Ádám lett, míg a debreceni ár- és belvízvédelmi kirendeltség vezetőjének a nála hét évvel idősebb, volt társulati igazgató főmérnököt, Korbély József korábbi munkatársát, Ráth Elemért nevezték ki. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy a VI.sz. Debreceni Kultúrmérnöki Hivatal korábbi igazgatója, Molnár Endre a Szolnoki Vízgazdálkodási Körzet vezetője lett. 12 Hajdú Vármegye és Debrecen sz.kir. Város. Személyi adattár. XV.p. Vármegyei monográfiák. Bp., 1940.
