Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)
A társulati központ Nagyváradról Debrecenbe költözik
Feltétlen meg kell említenünk azt is, hogy a Vízgazdálkodási Körzetek a korábban működő Folyam- és Kultúrmérnöki Hivatalokból és az államosított társulatokból alakultak. Tehát területünkön a VI. sz. Kultúrmérnöki Hivatalból, valamint az Alsószabolcsi, az Alsó- Nyírvízszabályozó és a Berettyó Társulatból. A Körzeteken belül a kultúrmérnöki kirendeltségeket nem szervezték újjá, és a társulatok is a régi, — száz év alatt kialakult — szervezetben működtek. Az 1937-ben alakult Országos Öntözésügyi Hivatal feladatait 1949-től a Földmívelésügyi Minisztériumban létrehozott Öntözéses Termelési Alosztály látta el, s ez ellenőrizte az OVH döntéssel kapcsolatos intézkedéseit és meghatározta az igényelt öntözővíz mennyiségének nagyságát is. 1949-ben a 15.024/1949 /X.18/ FM. sz. rendelet létrehozta az árvédelmi feladatok gyorsabb ellátására az Árvédelmi Készenléti Szervezetet. Mivel az OVH a Földmívelésügyi és Közlekedésügyi Minisztérium kettős felügyelete alatt állt, a különféle szakterületek feladatainak egységes irányítása érdekében a 4295/1949 /X. 24/ Mt. sz. határozat létrehozta az Országos Vízgazdálkodási Tanácsot. 1949 decemberében az OVH-t átszervezték. Ettől kezdve aztán igen nehéz követni a vízügyi szervezet működését és irányítását egészen 1953-ig. Ettől az időtől kezdve az OVH-n belül külön szervezeti egység látta el az ivóvízellátási és csatornázási feladatokat, az árvíz-és belvízrendezési feladatokat pedig, - szakítva a több mint száz éves gyakorlattal, - megosztották a Folyamszabályozási és Kultúrmérnöki Osztály között. Ugyancsak decemberben az új megyei szervezetnek megfelelően megváltoztatták a vízgazdálkodási körzetek beosztását és azok szervezeti felépítését. A Folyammérnöki, Árvíz- és Belvízrendezési Kirendeltségek megszűntek, s kizárólag műszaki feladatokat ellátó szervekké lettek. A Vízgazdálkodási Körzetnek két csoportja lett, - a folyammérnöki és a kultúrmérnöki - csoport. A kultúrmérnöki csoport a műszaki feladatokon kívül ellátta a hatósági feladatokat is. 1951. február 28-án ismét szétválasztották a vízügyi szolgálatot. A 12 vízgazdálkodási körzetből hivatalok lettek, a Debreceni Vízgazdálkodási Körzet Árvédelmi és Folyamszabályozási Osztályából a Debreceni Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Hivatal, a Kultúrmérnöki és Vízrendezési Osztályból pedig a Debreceni Kultúrmérnöki és Belvízrendezési Hivatal. 1951 és 1953 között még számtalan átszervezés történt, szerencsére ez már a területi szerveket kevésbé érintette. Azt azonban szeretnénk megemlíteni, hogy az ezen belül létrehozott Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Hivatal első vezetőjének helyettesei Molnár Endre és Rajczi Kálmán lettek. 1952-ben tehát a területi vízügyi szervezet a következő volt: az FM. Öntözési és Talajjavítási Főosztály alá tartozott: a Debreceni Kultúrmérnöki és Belvízrendezési Hivatal, a KPM XIII. Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Főosztálya alá tartozott a Debreceni Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Hivatal. Az egységes vízügyi szervezetet végül az 1060/1953 /IX.30/ Korm. sz. határozat az Országos Vízügyi Főigazgatóság megalapításával hozta létre. A rendelet 1953. október 1-én 11 vízügyi igazgatóságot állított fel. Az OVF első főigazgatójává Rajczi Kálmánt nevezték ki, a Debreceni Vízügy Igazgatóság első igazgatója spedig Szikszay László lett. 13 Dóka Klára id.m. 108-132. p.
