Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)

A régi Berettyó vízgyűjtője a szabályozás előtt

Huszár Mátyás szerint a Berettyóújfalu határában kiszakadó Köles-ér, mely a „Tarajték és Eszteró árkokon keresztül kapcsolatban van a Berettyó-Sárrétjével, kanyargós, nagy keresztszelvényű mederrel bír. Valószínű, hogy korábban a Berettyó ebbe a folyóágba ömlött, később azonban délfelé fordulva, jelenlegi medrét alakította ki. " Huszár Mátyás is megállapítja, hogy „a Körösök és Berettyó környékének fekvése következtében az összes itteni folyó valamennyi kiágazásával kapcsolatban van egymással. A jobb parton a Sebes-Körös legalsó mellékága, az Ag-ér medrén keresztül a Berettyóval közlekedik. E kiágazás Ványa határából a Berettyó árvizét a Sebes-Körösbe viszi ami azonban a a legalsó részen épült keresztgát miatt nem lehetséges, és így a víz a felső részen is megáll. Az Ördögárka csatornát régi időkben határokként, emberi erővel ásták ki, és 40 évvel ezelőtt mélyebb volt a mainál. Ez több összekötő árkon keresztül a Berettyó vizét és a Sebes-Körös Sárrétje áradását Szeghalomnál egyrészt a Sebes-Körösbe szállítja. A mesterséges meder keresztszelvénye az alsó szakaszon körülbelül a Sebes-Körös szelvényének ¥3 részét teszi ki. " A Tekerö-ér a Sebes-Körös Sárrétje mocsár közepén ered, kanyargós kiágazásánál körülbelül 8 öl (15,2 m) széles, a mélyen bevájt Enyves-fok közvetítésével (amelyet újabban bővítettek ki), az állandó mocsár vizét bármilyen vízállás esetén a Sebes-Körösbe szállítja. " Huszár megvizsgálta a Tekerő folyását, s nehéz, mocsárban végzett szintezéssel megállapította, hogy a Tekerő medre 7 lábbal (2,2 m) mélyebb, mint a náddal borított felső réteg, s azt is megállapította, hogy a meder 1 Vz lábnyit (0,5 m) bevágódik a szilárd talajba. Tehát a felső réteg és a talaj között befolyó víz van. A Berettyó és a Sebes-Körös között levő vízfolyások közül megemlítjük még az Olyvöst, mely a nagykereki határban alakult önálló érré a Sebes-Körös Kutasi és Nagy-Körösi kiszakadásából. A vízfolyás Nagykerekit elhagyva Bedő, Bojt és Biharkeresztes határát érintve Mező-Peterd felé folyt, majd Fúrta határában beleömlött a Kutas-érbe. A Csente a Sebes-Körösnek a berekböszörményi határban egy nagyobb kiszakadása volt. Körösszegapáti, Körösszakái és Magyarhomorog határán átfolyva Komádinál veszett bele a Sebes-Körös Sárrétjébe.

42 A Berettyó és a Sebes-Körös között az egyik legjelentősebb vízfolyás kétségtelenül a Kutas volt. Erről a folyóról Huszár Mátyás a következőket írja: „A Kutas-ér, amelyet káros malomgátak alakítottak ki, a jobb parton nagy sebességgel folyik, vize igen lejtős területen szétterül, majd nagyrészt a Kis-Kutas medrében gyűlik össze. A mélyfekvésű lapály okon ismét kiterjed, majd végül medrében folyva a Sebes-Körös Sárrétjébe torkollik. Folyása mentén különböző mellékágai kapcsolatban vannak a Berettyóval, KisKörössel, és ezek vizével megnövekedve több ezer négyzetmérföldnyi területet áraszt el. A Kutas kiágazás medre helyenként nagyobb, mint Tarján alatt a Sebes-Körösé. Nagy sebességgel folyik, sok homokot szállít, időnként partszakadásokat okoz, vagy lerakja törmelékét. Régi medrét Ábránd és Keresztes mellett több mint ¥2 mérföldnyi (3,8 km) szakaszon teljesen feliszapolta, majd déli irányban új medret vájt, melyben most is folyik. A következő terület felső részét hordalékos talaj borítja, mely alatt azonban szilárd agyagréteg található. így a Sebes-Körös egész környékén nincs is alkalmasabb terület mocsár kialakulására, mint itt, a Kutas-ér mentén, bár maga az egész vidék jelentősen megemelkedett. "

43 Egy 1838-ból származó oklevél a Kutasról így emlékezik meg: „a Kutas torkolatja annyira megrongálódott, hogy még egy nagy árvíz által érdekelve az egész Sebes-Köröst magába veendi s a Sebes-Körös és a Kis-Körös közeiket végképpen elpusztítja. " Mivel a folyó sok helyen seReszeghy Lajos id. m. 31. p. Huszár Mátyás id. m. 37. p.