Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)

Árvízmentesítés és belvízrendezés az egységes vízügyi szervezet létrehozása után

közvetlen közelében — erdős környezetben 294 hektáros vízfelületet alakítottak ki. A tavak évközben is kapnak csapadékvíz utánpótlást, így azok jelentős része állandó víztározó. A fejlesztés célját a vízvisszatartás által is elérte, a levezetés átlagos időtartama a rendszer területén 26 napról 16 napra csökkent, a fajlagos levezetési kapacitás pedig 15,4 l/s/km

2-ről 25,8 l/s/km

2-re emelkedett. A tározók pedig a belvizeket éppen abban az időben tartják vissza, amikor a befogadókban - Kék-Kálló, Berettyó, Sebes-Körös — magas a vízállás. Ezért a Kálló-Alsónyírvíz belvízrendszer fejlesztésének különösen nagy jelentősége van a Körös—Berettyó-völgy árvédelmének tekintetében is. A tározók befogadó képessége 9,33 millió m

3

. A tavak környéke is kiépült. A Vekeri tó mellett pl. 1986-ban „Camping világtalálkozót" is rendeztek. A tavakban egyelőre fürödni nem lehet, mert frissvíz utánpótlásuk nincs. Lehet viszont csónakázni, szörfözni, horgászni, s a tavak egy része mellett kiépített pályákon sportolni. A tavak ftissvíz utánpótlását a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság eredetileg a Hajdúsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszerből (HTVR) tervezte. Ez azonban egyelőre pénzügyi okokból nem valósult meg. A Debreceni megyei jogú Város Önkormányzata viszont foglalkozik a fejlesztés megvalósításával, s erre CIVAQUA néven programot dolgozott ki. A belvízrendezés jelenlegi állapotával kapcsolatban szerzők megállapítják, hogy a területen másfél évszázad alatt végrehajtott főmüfejlesztések céljukat elérték, kizárólag a mezőgazdasági üzemek és önkormányzatok munkáján múlik az eredményes belvíz elleni védekezés, vagyis az, hogy a mezőgazdasági területek és a belterületek csapadékvizét összegyűjtve juttassák el a főcsatornákba. Belvíz-átemelő szivattyú beállítása Derecske körzetében az 1970-es években