Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)

IV. A "Tisza-regulázási" tervekről

zunk fogadós uram! - No éppen azért kérdem, mert aki innen elindul a Tiszán reggel, az estére mind itt vacsorái nálam! VÁSÁRHELYI Pál Tisza-szabályozási tervének címoldala VÁSÁRHELYI a Tisza túlfejlett kanyarjai­nak megszüntetésére 102 átvágást terve­zett, amelyekkel a folyó hosszát Tiszaújlaktól a torkolatig 452 km-rel, tehát több mint 37 %-kal csökkentette volna. Javasolta, hogy az új medret ne a végleges méretre építsék ki, hanem csak egy „vezérárkot” létesítsenek. Számításai alapján a megnövekedő vízsebesség és az azzal együttjáró sodró erő alkalmas lesz arra, hogy a folyó idővel kimossa magá­nak saját ágyát, s így a vezérárok „anyamederré” válik. Ez a vízszabályozási módszer, a „vízerőveli dolgoztatás” abban a korban általánosan elfogadottnak szá­mított. VÁSÁRHELYI arra is figyelemmel volt, hogy a Tokaj feletti folyószakaszon a talaj könnyebb beágyazódást enged a folyónak, míg az Alsó-Tisza vidékén né­hány átvágás vonalán keményebb, agya­gos földréteg található, ahol elkerülhetet­len lesz a gőzüzemű kotrógépek haszná­lata. Itt kell megjegyezni, hogy a „vízerőveli dolgoztatás” módszere a túlfejlett kanyarok rövid átmetszéseinél vált csak be, de - mint az utóbb kiderült - nem működött a többszáz, esetleg ezer méteres átvágásoknál! Az átvágások vezérárkainak méretét egé­szen Tiszafüredig a következőkben adta meg: szélesség 7,5-11,5 méter, az oldalfa­lak rézsűje (lejtése) 1:3. Tiszafüred alatt javasolta a vezérárok szélességét növelni, a kiemelt föld elhelyezése tekintetében pedig úgy rendelkezett, hogy azt az átvá­gás vezérárkától jobbra és balra 8-10 mé­terre töltésnek képezzék ki. Majd, ha a vizet ráeresztik a vezérárokra, akkor ez az alkalmi töltés az átvágás kifejlődéséig megakadályozza a vizek szétterülését. Amikor pedig az átmetszés anyamederré vált, sorsára kell hagyni, s engedni kell, hogy a víz visszamossa a mederbe. A Tisza-szabályozás tervezését elrendelő JÓZSEF nádor névaláírása Az átvágások kiépítésénél az az általá­nos elv, bogy a folyó alsó szakaszától kell folyamatosan felfelé haladni. VÁSÁRHELYI a helyzet ismeretében nem javasolta e szabály mindenáron való be­tartását. Ha a felsőbb átvágás megnyitásá­val egy települést vagy nagyobb értékű birtokot sikerül megmenteni, vagy ha a felsőbb átvágás jóval inkább süllyeszti a 83

Next

/
Thumbnails
Contents