Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)
IV. A "Tisza-regulázási" tervekről
víz színét, mint az alsó, s ezáltal az alsóbb átvágás sikerére is jó hatással van - akkor célszerűbb a felsőt előbb elvégezni. Részlet VÁSÁRHELYI Pál tervének elpusztult kéziratából VÁSÁRHELYI egész vízszabályozási koncepcióján végigvonul egyfajta „alternatives”. Műve nem szigorú vízműtani elvek maradéktalan felsorolása. Nem minden felmerülő kérdésre ad megfellebbezhetetlen választ, hanem inkább ajánlásokat fogalmaz meg az elvégzendő munkákra. Ismervén a Tisza, s egyáltalán a folyószabályozások XIX. századi gyakorlatát - ez nem is lehetett másképp. Nem véletlenül panaszkodott a középkorban GALILEI, hogy könnyebb néki a messzi csillagok útját kifürkésznie, mint az előtte folyó víz mozgásának törvényszerűségét megállapítania. A folyók mindegyikének sajátos tulajdonságai vannak, amelyeket pusztán könyvek útmutatásai szerint nem lehet megismerni, e téren a tudományt ellenőriznie kell a gyakorlatnak. 84 Ma már rendelkezésre állnak a kismintakísérletek és a számítógépes modellezések eredményei. Ezek alapján nagyobb biztonsággal lehet megállapítani egy-egy vízi beavatkozás várható következményeit. VÁSÁRHELYI Pálnak és mérnöktársainak minderre nem volt lehetősége, arról nem is beszélve, hogy a majd’ egy évtizedig tartó tiszai mappáció eredményeit sem lehetett minden esetben közvetlenül felhasználni, hiszen időközben a folyó változtatta folyásának irányát, sodorvonalának helyét stb. Ilyen körülmények között mindenre kiterjedő részlettervek elkészítésére nem vállalkozhatott VÁSÁRHELYI. Sok szabályozási problémát menet közben kívánt megoldani. Többek között ezért is ragaszkodott SZÉCHENYI ahhoz, hogy aki a szabályozási terveket készíti, az legyen a kivitelezés irányítója is. A Tisza-szabályozás koncepciójának másik sarkalatos kérdéskörét az ár- mentesítő töltésekkel kapcsolatos tennivalók jelentették. A Szamos a tiszai torkolata közelében. Jellegzetes módon túl fejlett folyókanyar VÁSÁRHELYI a töltéseknek kettős szerepet szánt. Előírt méretűre kiépítve meg kellett akadályozniuk a nagyvizek kiöntését, ugyanakkor megfelelő vonalozásukkal (egymástól való távolságukkal) az
