Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)
III. Az átfogó vízimunkák előkészületei
des programját vallotta, de ő a fejletlen hazai ipar gyorsított gyámolításához fogott a Védegylet-mozgalom segítségével. Számításaiban a kezdeti lelkesültség után csalatkoznia kellett, mivel e vállalkozása - ellentétben a Tisza-szabályozással - gazdaságilag megalapozatlan volt. A keresletkínálat piaci törvényszerűségei helyett a hazafias buzgalomra épített egy szegény országban, amely az iparcikkek behozatalára kényszerült. Talán erre a fiaskóra is gondolt KOSSUTH, amikor a későbbiekben SzÉCHENYIről a következőket írta: „ Ujjak a kornak ütőerére teve és megértette lüktetéseit. És ezért, egyenesen ezért tartom őt a legnagyobb magyarnak, mert nem ismerek senkit históriánkban, kiről el ne mondhatnék, hogy százados hatásra számított lépései sem korán, sem későn nem érkeztek. Ó korának nyelvévé lön, ő a nemzet jobbjai gondolatának szavakat adott. Es hatásának titka itt fekszik. ” Az Alföld felvirágoztatásának gondolata viszont elválaszthatatlan volt a Ti- sza-völgy ármentesítésének végrehajtásától, vízi- és közúthálózatának kiépítésétől. Politikailag megosztott országban azonban egy ekkora vállalkozás végrehajtása szinte megoldhatatlan nehézségekbe ütközött. SZÉCHENYI tisztán látta, hogy az ellenzék - gyenge gazdasági ereje miatt - önmagában nem képes e feladatot megoldani, ugyanakkor a kormányzat anyagi támogatása mit sem ér, ha azt az Alföld birtokossága gyanakvással szemléli. Széchenyi véleménye szerint a vizek átfogó rendezéséhez sem a kormányzat, sem pedig az érintett megyék nem foghatnak hozzá, mert valójában egyiküket sem égeti a dolog eléggé, egyikük sem képes önmagában a munkálatokat követ62 kezetesen végrehajtani. Meggyőződése volt, hogy az ügy legkitartóbb támaszai maguk a part menti birtokosok és lakosok lesznek, ugyanakkor a szabályozott (azaz hosszában lerövidített) Tisza a szállítási költségek jelentős megtakarításával az államnak bevételt, tehát érdekeltséget jelent. (íme a VÁSÁRHELYI-féle terv sok átmetszésének egyik alapvető oka!) Vagyis a vállalkozást tartósan csak e kettős (állami és birtokosi) érdekeltségre lehet alapozni. A Tisza kiöntéseinek helye és iránya a mai Magyarország térképén Tervei valóraváltásának lehetősége nyílott meg előtte, amikor az uralkodó 1845-ben megbízta a Helytartótanács Közlekedési Bizottmányának elnöki teendőivel. (Ez a mai fogalmak szerint a közlekedési miniszteri pozíciónak felel meg). Az augusztus 16-án kelt királyi leirat szerint: ,,E’ királyi helytartó Tanácshoz egy helytartósági Tanácsos elnöklete alá rendelendő saját kebelbeli bizottság állíttassák, mellynek feladata lesz, mindazokat, mik ezen királyi helytartó Tanács teendőihez az országos közlekedések
