Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)
VI. Mérlegen a tiszai vízimunkák
évre biztosított pénzügyi alappal. Vezetésem idején az egész koncepció végleges formát öltött, befejeződött a tervezés, elkészült a tiszafüredi és a körösi öntözési rendszer, valamint a békésszentandrási duzzasztó. A nagy tiszai öntözési rendszernek jelentős csatorna építési és egyéb alapmunkái is befejeződtek. Egyúttal kidolgoztuk a magyar rizstermesztés módszereit és megindult a nagybani termesztés is. ” KÁLLAY Miklós az „Óntözésügyi Közlemények ” első számában, 1939-ben írta a következő bevezető sorokat: „fia a vízimérnöki tudomány és a köz- gazdasági nézetek mai szemüvegén keresztül vizsgáljuk a dolgokat, ma sem tudnánk mást csinálni, mint amit Széchenyi elgondolt: először a Tiszának és mellékfolyóinak szabályozása, árvizek, kiöntések megakadályozása, szabad lefolyások megteremtése, ezt követi a belvizek rendezése, csatornázása, a mezőgazdasági művelésre alkalmas területeknek mentesítése, és végül a vizek hasznosítása, vagyis a hajózás és öntözés lehetőségének megteremtése. ” A tiszafüredi öntöző rendszer kereten belül kiépített rizs-öntözés Az öntözésügyi törvény akkori végrehajtását illetően a következőket jegyezte le, még mindent „jövő idő”-ben kifejezve: „Először a terveknek megfelelően a kisebb öntözőrendszereket építjük ki. Ilyen a tiszafüredi, mintegy 50 km főcsatornát és ugyanannyi első osztályú mcllékcsa- tornát magában foglaló rendszer 50-60 ezer kát. holdon [kb. 300 km2]. Az örvényi szivattyútelep és a magasvezetésű tiszafüredi ön tözöcsa torna A másik rendszerünk a Körösön a Békés- szentandrás mellett épülő duzzasztóművel és hajózsilip létesítésével indul meg. Ha ezt a próbát kiállottuk, akkor szabad csak hozzáfognunk az Alföld nagy öntözési müvének létesítéséhez, ami északról és nyugatról a Tisza által, keletről a Debrecen-Balmazújvárosnál kezdődő homokos nyírségi vonallal, délről pedig a Szolnok-Karcag-Berettyó vonal által lenne határolva. Ezen a területen egynegyed millió holdat [kb. 1500 km2] szándékozunk öntözni. Ez az ország legszárazabb része. Ez egyben Európa legnagyobb öntözőrendszere lenne. ” Még 1944-ig elkészült a tiszafüredi szivattyútelep és öntözőrendszer, valamint a Körös menti öntözőrendszer a békésszentandrási folyami duzzasztóművel. Ez utóbbi műtárgy jelentőségét az adja meg, hogy a Berettyó - Körös-rendszer vízgyűjtő területéről nyaranta kevesebb víz érkezik, mint amennyire a Körös149
