Dunka Sándor - Fejér László - Papp Ferenc: A Közép-Tiszántúl vízi története (Vízügyi Történeti Füzetek 16. Budapest, 2003)
Vízhasznosítás a két világháború közötti időszakban
Trümmer Árpád Lampl Hugó A tervekkel összességében a Tiszántúlon mintegy 150 ezer hektáron folytatott öntözés vízellátására készült fel az akkori kormányzat. (A Hortobágy és Berettyó mentén távlatban 14 ezét ha öntözést irányoztak elő.) A tervezett öntözővíz igény kielégítésére 220 millió m 3-es síkvidéki tározó kiépítésével is számoltak, egyrészt a tervezett tiszalöki duzzasztó feletti mederben és hullámtérben, továbbá Büdszentmihály (ma Tiszavasvári) területén, valamint Nagyiván és Balmazújváros (nagylaposi) térségében, ahol további síkvidéki víztározási lehetőség kínálkozott. Azonban ezekből később, a szocialista tervgazdálkodás idején már semmit nem építettek meg. Helyükön néhány évtized múlva bombázótér (Nagyiván) 13 , halastó (Tiszavasvári és Balmazújváros), stb. lett, víztározó nemhogy a szocialista korszak megnövelt területű öntözéséhez nem épült, hanem az eredetileg tervezett 150 000 hektárhoz sem. Talán nem kell hangsúlyozni, hogy az ezzel kapcsolatos döntések nem a vízügyi „berkekben" születtek! Jogos kérdés, mennyire voltak reálisak a korabeli öntözőgazdálkodási és víziút-hálózati fejlesztések? A tételesen kimunkált költségvetésből arra lehet következtetni, hogy minden feltétel adott volt. De hitelesebb az a TRÜMMER Árpádtól vett idézet, miszerint "az 1937. XX. t.c. a kerettervben foglalt összes munkálatok építési költségét biztosította... ". Az öntözési kerettervben 70 millió pengőre előirányzott munkák forrásáról gondoskodtak, s ezen kivül további 10 millió pengőt különítettek el arra a célra, hogy ebből a gazdák öntözőberendezéseinek létesítését bizonyos mértékű állami támogatásban részesítsék. Ez annak az elvnek szellemében történt így, hogy az öntözővíz beszerzéséről és továbbvezetéséről az államnak kell gondoskodnia, míg a vizet szétvezető csatornahálózat kiépítése, valamint az egyes birtokokon további berendezések létesítése az érdekelt birtokosokat terheli. Elgondolkoztató, hogy miként fejlődött volna országunk a II. világháború nélkül a Ez a későbbiekben sajátos vízügyi problémákat is jelentett az érintett vízügyi igazgatóságnak!
