Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
4. Vízimunkálatok a két világháború közöt
hortobágyi árvízkapu védte a Körös visszaduzzasztó hatásától. Tiszabő környékén 187 ha-t, a Kurca vízrendszerben 53 ha-t láttak el öntözővízzel.220 A 10 898 ha az ország termőterületének 0,13%-a volt, a legjobban öntözött megyék közül Békésben 1,02%, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 0,49%, Hevesben 0,36% volt az arány. Az öntözések nemenkénti alakulását a szakemberek már az 1940-es években kifogásolták. A szántóföldi öntözések kerültek előtérbe, azonban 1947-ben az öntözött területek felén rizstermelés folyt, ami nem felelt meg az éghajlati adottságoknak, és az ellátásban fontos, más növények elől vette el a vizet.221 Az öntözés hatását a növénytermelésben kísérleti telepeken vizsgálták. Köztük legrégebbi a békéscsabai telep volt, amelyet 1902-ben még az Aradi Kultúrmérnöki Hivatal létesített. Az Országos Ontözésügyi Hivatal Békésen, Endrőd-Farkaszugon, Hor- tobágy-Borsoslaposon, Kunmadarason, Kunhegyesen, Mezőtúron, Tiszaigaron, Tiszaderzsen rendezett be ilyen telepeket,222 részben saját erőből, részben a birtokosok költségén. 1930-1934 között a békéscsabai telepen öntözés nélkül 14,4 mázsa, öntözéssel 32,8 mázsa gabona termett, az öntözött réten 24,30 mázsa széna volt a hol- dankénti átlag, míg az öntözetlenen csak 14,85 mázsát kaszáltak. Az öntözetlen területen lucernából holdanként 23 mázsa, cukorrépából 157 mázsa termett, öntözés esetén pedig 51,8 mázsa, illetve 251 mázsa volt a termés. Többéves kísérletezés alapján 1934-1946 között a következő termésátlagokat figyelték meg:22j 15. táblázat Termény neve mázsa/kh Öntözött átlag Öntözetlen átlag Széna 21-37 6-12 Lucerna 27-82 15-40 Bükköny 16-20 12 Búza 16,4 6-10 Burgonya 62-180 25-100 Kukorica 19—46 12-21 92
