Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
4. Vízimunkálatok a két világháború közöt
vőség egészítette ki.213 1936-ban a békésszentandrási duzzasztó építése céljából építésvezetőséget szerveztek, majd hasonló kirendeltség működött Kunmadarason és Hódmezővásárhelyen is. 1940-ben az elnök, a feladatok növekedésére hivatkozva kérte a létszám bővítését. 1941-től az új létszámnak megfelelően a vízhasznosítási osztályt kettéválasztották. Műszaki része tervezéssel, kísérleti ügyekkel, terepfelmérésekkel foglalkozott, gazdasági része pedig a kölcsönügyeket, és egyéb gazdasági ügyeket intézte, foglalkozott a bérgazdaságok és kísérleti telepek irányításával, szaktanács- adással, statisztikai adatgyűjtéssel. 1941-ben szükségessé vált a tanulmányi osztály létrehozása is. A BENEDEK Pál vezetésével működő egység tervezési előmunkálatokkal, párolgás- és csapadékméréssel, vízerőhasznosítási és tározási kérdésekkel foglalkozott.214 Az Országos Öntözésügyi Hivatal szervezete 1948-ig nem változott, azonban a ki nem nevezett napidíjas mérnököket a szükségleteknek megfelelően növelhették. Az építkezéseken foglalkoztatott munkások létszáma a háború előtt meghaladta az 1400 főt,215 maga a munka azonban nem volt folyamatos. A nyári betakarítás idején a mezőgazdaság elszívó hatása érvényesült, télen pedig az időjárás akadályozta a munkát. Az építkezések zöme így áprilismájus, illetőleg szeptember-október hónapokban folyt. A Hármas Öntözési Bizottság 1938-ig működött. 1939-ben az Öntözésügyi Hivatal és a Földművelésügyi Minisztérium részvételével ideiglenes öntözőbizottságot szerveztek. Tagjai az Öntözésügyi Hivatal osztályvezetői valamint a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetői és osztályvezetői voltak. A nagyobb vállalkozások (főcsatorna építése, békésszentandrási vízlépcső, vízkivételi müvek) terén a hivatal már 1940-ben szép eredményeket mutathatott fel. Terveik alapján több tiszántúli birtokon megindulhatott az öntözéses gazdálkodás. Tervbe vették azt is, hogy a munkába bevonják a vízszabályozó társulatokat, amelyeknek belvízcsatornái száraz időben az öntözővíz szállítására is alkalmasak lettek volna. Problémát jelentett az öntözések megszervezésénél a birtokrendszer. Az öntözések jobb kihasználására 90
