Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
4. Vízimunkálatok a két világháború közöt
ból,198 Vas megyében Nyögéren 46 ha, Herényben 16 ha, a sárvári Bagolyréten 56 ha rétöntözés volt, és létesítettek hasonló berendezést Pinkamindszenten, Szombathelyen, Búcsún, Csákányon, Ikerváron stb. is.199 Az 1920-as évektől az Alföldön is egyre több birtokon öntözték a réteket, és ezek berendezései korszerűbbek voltak a múlt században létesített dunántúli telepeknél. A szaksajtóban a szántóföldi telepekről úgy nyilatkoztak, hogy ezeké a jövő. Az öntözést főleg a takarmánynövények esetében tartották fontosnak, amelyek termelésével az egész mezőgazdaságot korszerűsíteni lehetett volna. A két világháború közti időszakban megnőtt a kerti öntözések jelentősége is, bár az öntözött területek továbbra is csak 2-3 holdasok voltak. Bár 1930-ban az öntözésre berendezett terület 15 205 ha-t tett ki, a megszűnések miatt csak 8 335 ha üzemelt, 218 telepen. A művelési ágak így oszlottak meg:200 12. táblázat Rét, legelő 4010 ha 48,13% Rizs 131 ha 1,56 Permetező 1697 ha 20,35 Egyéb szántó 1604 ha 19,24 Kertészeti 893 ha 10,72 Összesen 8335 ha 100,00 Mint az összesítésből látszik, az öntözések felét a vizsgált időszakban még mindig a rétek, legelők nedvesítése tette ki. A permetező öntözések jó része nem bizonyult életképesnek, és a 3630 ha új létesítményből az évtized végére már csak 46,74% volt üzemben. 1934-ben 9250 ha-on öntöztek, ami az alábbi módon oszlott meg a kultúrmérnöki hivatalok területén: 3. táblázat ha ha Szombathely 816 Győr 1074 Székesfehérvár 2659 86
