Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
4. Vízimunkálatok a két világháború közöt
13. táblázat folytatása ha ha Pécs 1751 Dunántúl 6300 Budapest 721 Hódmezővásárhely 1444 Debrecen 225 Alföld 2390 Miskolc 560 EszakMagyarország 560 Összesen 9250 9250 Megyénként vizsgálva megállapítható, hogy 1934-ben az ország legjobban öntözött területei Fejér, Somogy, Győr-Moson- Pozsony és Csongrád megyék voltak. Fejérben és Somogybán a rétöntözések, Győr-Moson-Pozsony és Csongrád megyében pedig a kertöntözések kaptak nagy szerepet. A legnagyobb visszaeséssel a Miskolci Kultúrmérnöki Hivatal területén találkozunk, ahol a múlt század végén kiépített rétöntözéseknek egyelőre nem volt folytatása. A megyék mezőgazdaságilag hasznosított területéhez képest az öntözések nem érték el a fél százalékot sem. A legjobban öntözött megyék közül Fejérben 0,49%, Somogybán 0,27%, Győr- Moson-Pozsonyban 0,36%, Csongrádon 0,25% volt az arány.201 Az öntözések felügyelete az 1930-as évekre kicsúszott a kultúrmérnökök kezéből. A nagyszámú és kiterjedt telepek egy részét tervezték csak kultúrmérnökök, főként a dombvidéki megyékben. Az öntözések elvi kérdéseivel az 1920-as évek végén a Vízrajzi Intézet foglalkozott, majd ennek osztályából kivált a Körösvölgyi Vízszabályozások Tervező Csoportja, amelynek feladata a békésszentandrási vízlépcső tervezése, a Körös-völgyi öntözések előkészítése volt.202 Az 1930-as években aszály pusztított, ami tovább növelte az igényeket az öntözés iránt. Hiába voltak meg azonban a technikai feltételek, nyilvánvaló volt, hogy a nagy költség miatt a fő termő- terület, az Alföld öntözését csak állami segítséggel lehet megoldani. 1932-től a Földművelésügyi Minisztériumban Hármas Öntözési Bizottságot hoztak létre, amelyben kultúrmérnök, gazdálko87
