Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)

4. Vízimunkálatok a két világháború közöt

13. táblázat folytatása ha ha Pécs 1751 Dunántúl 6300 Budapest 721 Hódmezővásárhely 1444 Debrecen 225 Alföld 2390 Miskolc 560 Eszak­Magyarország 560 Összesen 9250 9250 Megyénként vizsgálva megállapítható, hogy 1934-ben az or­szág legjobban öntözött területei Fejér, Somogy, Győr-Moson- Pozsony és Csongrád megyék voltak. Fejérben és Somogybán a rét­öntözések, Győr-Moson-Pozsony és Csongrád megyében pedig a kertöntözések kaptak nagy szerepet. A legnagyobb visszaeséssel a Miskolci Kultúrmérnöki Hivatal területén találkozunk, ahol a múlt század végén kiépített rétöntözéseknek egyelőre nem volt folytatása. A megyék mezőgazdaságilag hasznosított területéhez ké­pest az öntözések nem érték el a fél százalékot sem. A legjobban öntözött megyék közül Fejérben 0,49%, Somogybán 0,27%, Győr- Moson-Pozsonyban 0,36%, Csongrádon 0,25% volt az arány.201 Az öntözések felügyelete az 1930-as évekre kicsúszott a kul­túrmérnökök kezéből. A nagyszámú és kiterjedt telepek egy részét tervezték csak kultúrmérnökök, főként a dombvidéki megyékben. Az öntözések elvi kérdéseivel az 1920-as évek végén a Vízrajzi In­tézet foglalkozott, majd ennek osztályából kivált a Körösvölgyi Vízszabályozások Tervező Csoportja, amelynek feladata a békésszentandrási vízlépcső tervezése, a Körös-völgyi öntözések előkészítése volt.202 Az 1930-as években aszály pusztított, ami tovább növelte az igényeket az öntözés iránt. Hiába voltak meg azonban a technikai feltételek, nyilvánvaló volt, hogy a nagy költség miatt a fő termő- terület, az Alföld öntözését csak állami segítséggel lehet megolda­ni. 1932-től a Földművelésügyi Minisztériumban Hármas Öntö­zési Bizottságot hoztak létre, amelyben kultúrmérnök, gazdálko­87

Next

/
Thumbnails
Contents