Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
4. Vízimunkálatok a két világháború közöt
A szabályozott folyó mellett töltéseket építettek, másutt a depónia szolgált töltésként. A folyó 10 260 ha-os árterén a munka elvégzése után az árvízi biztonság fokozódott.163 A Nádor csatorna bővítéséhez az első államkölcsönt már 1927-ben kiutalták. A munka 1930— 1931-ben felgyorsult, majd 1932-ben teljesen elakadt, mert a vállalkozó sem a bankoktól, sem a rossz helyzetben lévő érdekeltektől nem tudott pénzhez jutni. Végül SAJÓ Elemér közbenjárására sikerült a több, mint egy millió pengőt felemésztő munkát befejezni. A kapott pénz visszafizetését azonban a Nádor csatorna Társulat még a válság után sem fizette vissza. Ekkor a Földművelésügyi Minisztérium felemeltette a társulati járulékot, és adó formájában hajtatta be a tartozást.164 A sárvízi munkák legfőbb eredménye a védmüvek megépítése volt. 1910-ben a folyó mellett mindössze 94 km töltés húzódott, 1935-ben pedig már 314 km töltésszakasz védte az érdekelt községeket.165 A Dunántúlon a legjellegzetesebb „válság” építkezés a Lajta szabályozása volt. Az 1927-ben elfogadott tervek szerint két egymással párhuzamos medret létesítettek, amelyek között fele-fele arányban a nickelsdorfi zsilip osztotta el a Lajta vizét. A volt Balparti-csatornát kimélyítették, és bővítették az eredetileg középvíznek szánt főmedret is. A 750 ezer pengős költségeknek csak 1/3 részét kellett az érdekelteknek kölcsönként felvenni, a munka többi részének finanszírozását államsegélyből oldották meg. 1931-ben már Márialigetnél tartottak a főmeder bővítésével, azonban a Balparti-csatorna munkái lassan haladtak előre, mivel az érdekeltek az első években elért megtakarítás miatt vonakodtak újabb kölcsönök felvételétől. Magyaróvár mérnökének erélyes fellépése nyomán azonban sikerült befejezni a szabályozást, elsősorban Győr és Vas megye nincstelenjeinek kézi munkájával.166 A gazdasági válság okozta problémák többször megzavarták a nicki gát újjáépítését, ahol egyébként érdekes műszaki megoldással kísérleteztek. 1929-1932 között az országban elsőként itt épült önműködő nyerges, fedeles gát, amely 1/3-2/3 arányban osztotta el a vizet a Kis-Rába és a főág között. A végleges terveket a bécsi 72
