Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
4. Vízimunkálatok a két világháború közöt
Pfletschinger-cég készítette, és a kivitelezésre a Rábaszabályozó Társulat SZECHY Endre építési vállalkozóval kötött szerződést. A munkát közvetlenül az Uraiújfaluban létrehozott építésvezetőség ellenőrizte, de beleszólt a minisztérium, a Vízrajzi Intézet és a Társulat is. A vállalkozó igen sok nehézséggel küzdött. Sem építőanyag, sem elegendő pénz nem állt rendelkezésre, és többször kényszerült arra, hogy elbocsássa munkásait. Hogy az építkezés sikeresen befejeződött, az elsősorban az ő szervezőkészségének és kitartásának volt köszönhető.167 A gazdasági válság idején elvégzett vízimunkálatok pozitív hatása már az 1930-as években érezhető volt. A mederbővítés, a vízosztó zsilipek építése kiindulópontja volt újabb vízimunkálatoknak. Rendezték a szabályozott folyószakaszokba ömlő patakok medrét, kisebb-nagyobb területeken lecsapolásokat végeztek. Az egyenletes vízjárás következtében az újra szabályozott folyószakaszok mellett lehetőség volt az öntözőtelepek, halastavak létesítésére, sőt az 1930-as években új vízimalmokat is építettek, illetve korszerűsítettek. A Lajta szabályozása például a magyaróvári főhercegi uradalmat, valamint Hegyeshalom, Rajka, Bezenye, Levél, Magyaróvár községeket érintette. Hegyeshalom határából - az ártéri összeírás szerint - korábban 36,6% volt az árvizes, Levélen 17,5%, Bezenyén csak 2,3%. A munkák befejezése után Hegyeshalomban intenzívebb földművelés alakulhatott ki: csaknem 1300 ha-ral nőtt a szántóterület, a rétek pedig 783 ha-ról 477 ha-ra csökkentek. A főhercegi uradalom a csatornázott Lajta főmedrének vízével kibővítette a márialigeti malmot és 430 ha permetező öntözést létesített, Bezenyén pedig 600 ha-os uradalmi öntözőtelep megépítésére került sor. Az öntözési lehetőségek következtében az 1930-as évek közepére Magyaróváron a kertek területe 81 ha-ról 160 ha-ra, Rajkán 18 ha-ról 54 ha-ra növekedett.168 A nicki gát újjáépítését követően főként a kis-rábai öntözések fejlődtek. 1933-ban Kóny, Rábapatona, Rábacsécsény községekben 224 ha, Bezin és Enesén 166 ha terület öntözésére kértek engedélyt,169 1935-ben Mihályi, Babót határában 73
