Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
4. Vízimunkálatok a két világháború közöt
2. táblázat folytatása Heves megye Jász-Nagyki meg jn-Szolnok ye _______ ha % ha % szántó 198 004 53,58 389 251 75,56 rét 20 681 5,60 22 449 4,36 legelő 45 939 12,43 60 738 11,79 kert 5 850 1,58 4 207 0,82 szőlő 14 743 3,88 7 293 1,42 erdő 67 311 18,21 3 043 0,59 nádas 235 0,06 559 0,10 nem termő 16 786 4,55 27 630 5,36 Összesen 369 549 100,0 515 170 100,0 Szabolcs-Ung megye Szatmár-Be meg reg-Ugocsa ye ha % ha % szántó 341 486 74,42 149 280 71,96 rét 24 818 5,41 14 368 6,93 legelő 39 893 8,69 19 878 9,58 kert 4 147 0,90 2 771 1,34 szőlő 5 929 1,29 1 043 0,50 erdő 20 383 4,45 9 276 4,47 nádas 684 0,15 142 0,07 nem termő 21 524 4,69 10 684 5,15 Összesen 458 864 100,0 207 442 100,0 Látható, hogy a „vizes” megyékben a viszonylag dombos Heves kivételével a szántóföldek aránya több volt az országos átlagnál, igen kevés volt viszont az erdő, melyek rovására a szántóföldek gyarapodtak. A rétek és legelők aránya általában megfelelt az országos átlagnak, viszont jóval alatta maradt. Kevés volt a rét és a legelő Bács-Bodrogban is, ahol a fdoxérának ellenálló homoki szőlő termelése fejlődött, Heves, Békés, Csanád-Arad-Torontál megyékben pedig jelentős kertgazdálkodás alakult ki. A korábbi vízjárta községekben rétek helyett az egykori ártereken, sőt olykor a hullámtereken is rövid tenyészidejű kerti veteményeket honosítottak meg: a Tiszát és egyes mellékfolyóit a védmüvek előtt kertek kísérték.138 60
