Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
4. Vízimunkálatok a két világháború közöt
Különösen jól megfigyelhető ez Békés megye egyes községei esetében. Az 1895-1935 közti időszakban a kertek területe az egész megyében 3515 ha-ról 8173 ha-ra nőtt, és különösen a két világháború közti időszakban volt jelentős a fejlődés. 3. táblázat Település 1895(ha) 1913 (ha) 1935 (ha) Újkígyós 56 64 126 Tótkomlós 24 43 148 Sarkad 123 108 255 Orosháza 115 153 572 Kevermes 18 18 98 Csanádapáca 19 35 144 Szeghalom 101 193 202 Egész megye 3 515 4 486 8 173 Hasonló növekedést tapasztalhatunk a Tisza mellett is. Szőregen például 1913-1935 között 67 ha-ról 178 ha-ra, Mind- szenten 55 ha-ról 211 ha-ra, Hódmezővásárhelyen 399 ha-ról 634 ha-ra, Szolnokon 97 ha-ról 292 ha-ra növekedett a kertek területe.I3<) A két világháború között a legfontosabb változás az ugar területénél következett be. A háború utáni zavaros helyzet a korábbinál primitívebb fokra vetette vissza a gazdálkodást, így az ugar aránya - az 1915. évi 8,86%-kal szemben - 1921-re 12,29%-ra nőtt. 1938-ra azonban már csak a szántók 1,86%-án folyt ugaroló, nyomásos gazdálkodás. 1921-ben a volt árvizes megyék felében az ugar aránya jóval meghaladta az országos átlagot, majd ezeknél is nagyarányú csökkenés következett be. 4. táblázat Megye neve 1921 1938 szántó (ha) ugar (%) szántó (ha) ugar(%) Győr 82 103 3,83 156 665 0,68 Moson (-Pozsony) 59 493 13,89 Sopron 105 342 0,83 118 854 0,60 Tolna 229 575 5,37 237 488 0,74 Bács-Bodroe 106 477 0,96 126 455 1,43 61
