Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
4. Vízimunkálatok a két világháború közöt
4. VÍZIMUNKÁLATOK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 4. 1. A VÍZÜGYI SZOLGÁLAT SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGBAN 4.1.1.A mezőgazdaság helyzete az 1920-as, 1930-as években A két világháború között a szűk keretekben folytatott vízimunkálatok zöme a mezőgazdaság érdekeit szolgálta. A fejlődés mozgatói között a lakosság növekedése, a belső piac alakulása most is fontos szerepet játszott. A mezőgazdasági termeléssel most már nemcsak a közvetlen ellátáshoz kellett biztosítani a javakat, hanem így kellett megtermelni az importált ipari termékek, nyersanyagok ellenértékét is. Az 1920-1941 közötti időszakban az egyes megyék lakossága és népsűrűsége emelkedő tendenciát mutat. 1920-ban az ország lakossága 7 990 202 fő, 1930-ban 8 688 319 fő, 1941-ben - a visszacsatolt területek nélkül 9 319 992 fő volt. A népsűrűség 1920-ban 85,84 fő/km2, 1930-ban 93,34 fő/km2, 1941-re pedig 100,1 fő/km2-re emelkedett. A két világháború között a népesség megyénként eltérően fejlődött. Legsűrűbben lakott területek a nagyvárosok közelében, legritkábban lakottak a hegyes-dombos Somogy, Veszprém, Abaúj-Torna megyékben voltak.137 Az össznépességen belül a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya csökkenést, az iparban és egyéb területeken dolgozóké növekedést mutat. 1920 (%) 1930 (%) 1941 (%) Mezőgazdaság 55,7 51,8 48,7 Ipar, forgalom 30,1 32,3 34,9 Egyéb 14,2 15,9 16,4 100,0 100,0 100,0 57
