Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)

4. Vízimunkálatok a két világháború közöt

1925-ben az ország termőterülete 8 709 799 ha, 1935-ben pedig 8 615 267 ha volt, az összterület 93,69 illetve 94,27%-a. A földhasználatok arányában 1913 óta az egyes megyékben nem történt változás, az új határoknak megfelelően azonban a szántóföldi művelés súlya nőtt, az erdőké pedig csökkent. A művelhető területek földhasználati struktúrája a következőkben foglalható össze:

1. táblázat

Művelési ág

1913 (%)

1925 (%)

1935 (%)

Szántó

45,47

60,12

60,89

Rét

9,25

7,20

6,89

Legelő

11,77

10,87

10,61

Kert

1,34

1,10

1,37

Szőlő

1,16

2,33

2,21

Erdő

25,71

11,74

11,99

Nádas

0,19

0,32

0,31

Művelés alól kivett

5,11

6,32

5,73

100,0

100,0

100,0

1920-1935 között igen kevés volt a változás, amit az egyes megyék adatainak összehasonlítása is mutat. Az 1920-as években a szántók, rétek, legelők aránya csaknem minden megyében állandósult, és a kerteknél lassú növekedés indult meg. Az 1935-ös mező- gazdasági statisztika szerint az ország legmélyebb fekvésű, korábban az árvizes megyéiről a következő kép rajzolható:

2. táblázat

Győr-Moson megye

Sopron megye

ha

%

ha

%

szántó

155 881

66,61

118 938

62,12

rét

21 735

9,29

16 264

8,49

legelő

17 361

7,42

11 566

6,04

kert

2 694

1,15

2 354

1,23

szőlő

1 248

0,53

1 419

0,74

erdő

19 643

8,39

25 775

13,46

nádas

825

0,35

5 095

2,66

nem termő

14 632

6,26

10 052

5,26

Összesen

234 019

100,0

191 463

100,0

58