Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)

3. A szolgálat felépítése a két világháború között

hez rendelték,122 1934-ben a csepeli kikötő fejlesztéséről készítettek tervet,123 és véleményt mondtak a szolnoki gabonatárházzal kap­csolatos tervekről is.124 1935-ben, mint említettük, az intézet össze­gyűjtötte a társulatok adatait, és az árterekről áttekintő térképet ké­szített.125 Pontos mérések alapján elkészült a Kárpát-medence víz­járta, vízborította területeinek - már korábban idézett - térképe, az egy évszázaddal korábbi munkák modern összefoglalása. A Vízrajzi Intézet munkatársai a történeti emlékek megőrzésé­re egyébként is nagy gondot fordítottak. A régi dokumentumokat napi munkájukhoz használták, jól megismerve az elődök eredmé­nyeit, elkerülve az egyszer már megoldott problémák újra felvetését. Az intézethez a könyvtár mellett terv- és térképtár is tartozott, ahol a 19. század első felében keletkezett vízrajzi térképeket és leírásokat, az 1822-ben szervezett „Navigations Archiv” még hozzáférhető anyagát őrizték.126 Már 1932-ben felmerült a kérdés, hogy a gyűjte­ményt gyarapítani lehetne a megszűnt vízügyi szervek, valamint a folyammérnöki és kultúrmérnöki hivatalok terv- és iratanyagával. Ezért körlevelet intéztek a területi szervekhez, hogy az ügyvitelben már nem szükséges iratokat és terveket küldjék be a Vízrajzi Inté­zetbe.127 A gyűjteményt tárgyi emlékekkel, fotóanyaggal akarták ki­egészíteni,128 és ily módon létrehozni a Vízrajzi Múzeumot. A körlevélben felszólított szervek iratanyaga nem tartozott sem a Magyar Országos Levéltár, sem a törvényhatósági levéltárak gyűjtőkörébe, ezért ki volt téve a pusztulás veszélyének. Különösen fennállt ez az utódállamokhoz került kirendeltségek esetében, ame­lyek iratait Magyarországra szállították. A levéltári őrzés mai szem­pontjait figyelembe véve csak az volt problematikus, hogy az egyes szervek nem lezárt, teljes állagokat, hanem kiemelt és tárgyilag cso­portosított terv- és irattári egységeket adtak át a Vízrajzi Intézet­nek. A gyűjtőmunka azonban így is jelentős volt, mert a mappációs térképekből, a múlt század végén működő ideiglenes vízügyi szer­vek irataiból mindössze annyi maradt meg, amit az Intézet átvett.129 A Vízrajzi Múzeum szervezését elősegítette az, hogy a Me­zőgazdasági Múzeumot 1934-ben átszervezték, ott új vízügyi ki­55

Next

/
Thumbnails
Contents