Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
3. A szolgálat felépítése a két világháború között
ágra, a Rába, Marcal alsó szakaszára, összesen 433 km hosszú folyószakaszra terjedt ki. A hivatal állandó kapcsolatban volt a Pozsonyi Tartományi Hivatal Duna-szabályozó osztályával, együtt készítették el a terveket. A Győri Folyammérnöki Hivatal főnöke mint miniszteri megbízott felügyelt a Szigetközi, Rábaszabályozó, Dunaalmási Vízrendező és az Esztergomi Armentesítő és Belvízlevezető Társulat munkájára. 1926-ban a vezető LEHETI Antal, min. osztálytanácsos volt, a személyzethez pedig ZÓLYOMI János és a már említett TŐRY Kálmán tartoztak.45 2. A Budapesti Folyammérnöki Hivatal illetékességi területe a Duna Ipoly torkolattól Dunapatajig terjedő szakaszára, a Szentendrei-Duna-ágra, a tolnai Holt-Dunára, a Sió alsó szakaszára, összesen 221,5 km folyószakaszra terjedt ki. Ezen kívül kezelte a lágymányosi és dunapentelei téli kikötőt, és a hozzájuk tartozó kincstári területeket. A hivatalfőnök miniszteri megbízottként tevékenykedett 10 társulatnál, amelyek közül 4-nek nem volt műszaki személyzete. 1926-ban a hivatalt JAHL Ernő vezette, a személyzetben Hubatnek Ferencet, Gerő Lászlót, Filep Lajost stb. találjuk. 3. A Bajai Folyammérnöki Hivatal összesen 140 km folyószakaszon - a Duna Dunapataj - országhatár közti részén, és a Ferenc-csatorna egy szakaszán - volt illetékes. Fontos teendője volt a tápcsatorna dunai torkolatánál lévő Deák Ferenc zsilip kezelése és fenntartása, valamint 5 ármentesítő és belvízlevezető társulat felügyelete. A vezető 1926-ban BÖRÖCZ Mihály műszaki tanácsos volt, aki korábban a Zombori Folyammérnöki Hivatalnál dolgozott.46 4. A Nyíregyházi Folyammérnöki Hivatal illetékességi területe a Tisza országhatár - Eszeny-Zsurk közti szakaszára, a Szamos, Kraszna egy részére terjedt ki, és így 214 km folyószakasz tartozott hozzá. Felügyeletet gyakorolt a Bereg Megyei, a Tisza-Szamosközi, valamint az Ecsedi-láp Lecsapoló 32
