Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)

3. A szolgálat felépítése a két világháború között

Társulat felett. 1926-ban a hivatal élén PINTÉR László állt, a személyzethez pedig Puskás Rezső és Durst Zoltán tartozott.

5. A Sátoraljaújhelyi Folyammérnöki Hivatal illetékességi területe az első világháború előtti helyzethez képest nem változott. 205 km folyószakasz, 4 ármentesítő társulat tartozott felügyelete alá. A vezető 1926-ban a már említett IVANYI Bertalan műszaki tanácsos volt.

6. Nem változott a Szolnoki Folyammérnöki Hivatal illetékességi területe sem. Felügyelete alá 276 km folyószakasz, 8 ármentesítő és belvízrendező társulat tartozott. '7 1926-ban a hivatal élén SZITKEY Béla állt, munkatársai között Popovits Ivánt, Bitó Ferencet, Sólymos Artúrt találjuk.

7. A Szegedi Folyammérnöki Hivatal területe csökkent az első világháború előtti helyzethez képest: mindössze 142 km folyószakasz és 4 ármentesítő társulat tartozott hozzá. 1926-tól e hivatal irányította a tiszai kotrásokat a folyó egész hosszában. Kotróparkja 3 gőzkotróból és 4 uszályból állt, amit 7 ta- nyahajó egészített ki. A hivatal vezetője 1926-ban DRAGODAN Pál, miniszteri tanácsos volt, 3 beosztott mérnökkel.

8. A Gyulai Folyammérnöki Hivatal működési területe is csökkent az új országhatároknak megfelelően. A kezelése alatt álló folyószakaszok hossza 285 km, és e hivatal gondoskodott a bökényi duzzasztó és hajózsilip üzemben tartásáról, és ellenőrizte a körösi vízszabályozó társulatok munkáját.48 A főnök 1926-ban HOMÉRUSZ István volt.

9. A Nagykanizsai Folyammérnöki Hivatal területe azonos volt az első világháború előttivel. Csak annyi változás történt, hogy a kezelése alatt álló 193 km hosszú Dráva és Mura határfolyó lett. A hivatalhoz továbbra is a Dázsony-Dárdai Ar- mentesítő Társulat tartozott, a vezető 1926-ban SCODNIK Rezső, helyettese BLOCK László volt.49

33