Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)

3. A szolgálat felépítése a két világháború között

ügyekkel foglalkozott. Ezen belül feladata volt az öntözési, vízerőhasznosítási tervek készítése, a vízitársulatok 50 holdon felüli öntözési munkáinak felügyelete, öntözési adatgyűjtés, tanulmányok készítése, a vízerőhasznosításra vonatkozó statisztikák összeállítása. Az ügyosztály vezetője SZILÁGYI Gyula volt, akit a Budapesti Kultúrmérnöki Hivataltól rendeltek a minisztériumba.37

1941. szeptember 17-én, a Földművelésügyi Minisztérium 6572/1941. elnöki számú rendelete lehetőséget adott a vízügyi műszaki főosztály további differenciálására. A főosztály összesen 6 ügyosztályból állt, és így a folyammérnöki, kultúrmérnöki, vízrajzi, tervezési, halászati, nemzetközi ügyek elkülönítésére lehetőség volt. TRÜMMER Árpád igyekezett a személyzetet stabilizálni, és a háborús körülmények ellenére a szervezet a korábbi keretek között működött tovább.38 A vezető érdeme, hogy a meglehetősen korszerűtlen apparátus ebben az időszakban nem vált bürokratikussá. A minisztérium, a budapesti szakhivatalok és a területi szervek között jó kapcsolat alakult ki, és a különféle területeken mindenki képességeinek megfelelő feladatokat kapott. Például SERE Egyed kultúrmérnöki pályáról 1937-ben került az Öntözésiigyi Hivatalba, 1940-ben a Kassai Kultúrmérnöki Hivatal vezetője lett, majd 1944-ben ismét a minisztériumban volt. TORY Kálmán 1917-ben a Budapesti Folyammérnöki Hivatalnál kezdte pályáját, majd a Győri Folyammérnöki Hivatalhoz került. 1940-ben a Vízrajzi Intézetbe, 1943-ban a Földművelésügyi Minisztériumba helyezték.39 RITTINGER Pál 1926-ban a Székesfehérvári Kultúrmérnöki Hivatalnál lépett állami szolgálatba. 1939-ben a Losonci Kultúrmérnöki Hivatalnál volt, 1942-től dolgozott ismét a minisztériumban.40

1944-re a VIII/A főosztályt is átszervezték. Az első ügyosztály kizárólag a társulatokkal, a második a vízjogi és vízrendőri ügyekkel foglalkozott. Az építési ügyek adminisztrációját a főosztályon teljesen felszámolták, ezzel a belső levelezés megszűnt. A háború utolsó évében központi szervezet felépítése és személyzete a következő volt:

29