Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)

3. A szolgálat felépítése a két világháború között

VIII/A főosztály:

Főnök: NÉMETHY Béla min. tanácsos

1. ügyosztály: vezető: SCHANDL László min. osztálytanácsos + 3 fő

Társulati ügyek

2. ügyosztály: vezető: betöltetlen + 3 fő Vízjogi és vízrendőri ügyek

VIII/B főosztály:

Főnök: BAUER Sándor min. tanácsos

1. ügyosztály: vezető: betöltetlen, személyzet: Tőry Kálmán, Puskás Rezső, Paphalmy Iván, Pataki Béla, Berták József, Durst Zoltán, Zorkóczi Zoltán + 2fő.

Folyammémöki ügyek

2. ügyosztály: vezető: TAVY Lajos min. tanácsos, személyzet: Patonay Ignác, Taxner Béla, Gerhauser Vilmos, Povázsay Pál, Ott János, Fuchs Károly, Rittinger Pál, Serf Egyed + 2fő Kultúrmérnöki ügyek

3. ügyosztály: vezető: LASZLÓFFY Woldemár min. osztálytanácsos, személyzet: Sabathiel József + 1 fő Vízerőhasznosítási és vízrajzi ügyek

4. ügyosztály: HALLOSSY Ferenc min. osztálytanácsos, személyzet: Riszdorfer József, Jolánkai Gyula, Csák Zoltán, Maurer Gyula + 17 fő

Tervezési és építési ügyek

5. ügyosztály: vezető: HEINZ Pál min. tanácsos, személyzet: Kontur György, Gombos Lajos + 1 fő

Halászati és szennyvíztisztítási ügyek

6. ügyosztály: vezető: KUN László min. osztálytanácsos, személyzet: Vaits Ferenc + 4 fő.41

Látható, hogy a Földművelésügyi Minisztérium a vízügyi irányítás legtöbb fontos területét összefogta. Továbbra is szerepet kaptak azonban más minisztériumok bizonyos vonatkozásban. 1920-1931 közt a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium foglal30