Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
4. Vízimunkálatok a két világháború közöt
Volt bizonyos fejlődés a községi vízművek terén is. Új berendezések épültek Balatonbogláron (1933), Balatonfüreden (1935), Balatonlellén (1932), Dorogon (1929), Lupaszigeten (1933), Parád- fürdőn (1931), Törökszentmiklóson (1928). Bővítették - többek között- Salgótarján-bányatelep, Sümeg, Szigetvár, Tapolca vízmüveit. 1940-ben mindössze öt, 20 000-nél népesebb községe volt az országnak, ahol még nem szervezték meg a központi vízellátást: Diósgyőrben, Mezőkövesden, Szarvason, Orosházán és Békésen.267 1945-ben a központi vízművek száma 48 volt, az ellátott lakosság 1,8 millió fő, az összlakosság 20%-a. A termelt víz mennyisége 100 millió m3/év, a csőhálózat hossza 2900 km, a tározótérfogat 135 ezer m3 volt, míg a csatornahálózat 2720 km-t tett ki.268 A lakosság vízellátásában a két világháború között sokkal nagyobb szerepet kaptak a kutak, mint a korábbi időszakban. Ezek létesítése nem igényelt nagyobb beruházást, és elegendő víz esetén a vezetékbe is bekapcsolhatók voltak. 1930-ban már kb. 6000 mélyfúrású és artézi kút üzemelt, amelyek egy részéhez vízvezetéket is építettek. 16 városban körzeti vízvezeték volt, amely egy-egy artézi kút vizét hasznosította. Ezek a vízmüvek magántársaságok kezelésében voltak, de bizonyos határig lehetett hozzájuk csatlakozni. E vízműveknél az artézi kutak természetes nyomását felhasználva juttatták el a vizet a közkutakba és a lakásokba, sem víznyomást biztosító szivattyúkat, sem tárolót nem létesítettek. Ilyen körzeti vízvezeték volt Balassagyarmaton, Baján, Békéscsabán, Cegléden, Csongrádon, Gyulán, Hódmezővásárhelyen, Jászberényben, Kiskunfélegyházán, Kisújszálláson, Nyíregyházán, Makón, Pestlőrincen, Rákospalotán, Salgótarjánban, Szentesen.269 Az artézi kutak főként az alföldi városok vízellátását segítették elő. Kecskeméten például a fúrási munkák 1926-1929 között lendültek fel, 1940-ben már összesen 31 közkút és 60 magánkút volt. Tervezték központi vízmű építését is, de ez nem valósult meg.270 Nyíregyháza 34 000 fős lakosságát 1939-ben 53 mélyfúrású és artézi közkút, 240 magánkút, valamint 3200 ásott kút látta el vízzel. Szentesen 1940-ben belterületen 46, külterületen 59 artézi kút volt.271 104
