Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
Bevezetés
alakult ki a vízszabályozások után. Csak érintőlegesen foglalkozunk olyan, jórészt már feldolgozott problémákkal mint az építkezések megszervezése, az azokban részt vevő vállalkozók és kubikosok helyzete, a vízépítés jelentősége a nincstelen agrárlakosság foglalkoztatása terén. A téma kezdő időhatárát a 18.század mások felétől vettük fel, és a vizsgálat során a történeti korszakhatárok szerint haladunk. A kutatást — hivataltörténeti vonatkozásban — a levéltári anyag teljes felhasználásával végeztük el, míg műszaki és gazdáságtörténeti szempontból — az általános áttekintés mellett — főként a vázrajzilag érdekesebb területek példáira hivatkozunk. A részletes vizsgálatokhoz a történeti Magyarország területéből kiválasztottunk 14 megyét: olyan egységeket, amelyek mezőgazdaságüag hasznosítható területéből a vízborítások legalább 12— 15%-ot foglaltak el. A forráslehetőségek miatt a nagyobb ívű összehasonlításnál nem tudtunk elszakadni a törvényhatósági keretektől, de arra törekedtünk, hogy a kiválasztott közigazgatási egységek az ország jellegzetes vízvidékeit lefedjék. Mintamegyéink a következők: Bács (Bács-Bodrog), Békés, Bereg, Bihar, Csongrdd, Győr, Heves (*Jász-Nagy- kún-Szolnok), Moson, Sopron, Szabolcs, Szatrnár, Tolna, Torontál, Zemplén. A történeti Magyarországon elvégzett vízszabályozási tevékenységnek legalább 80%-a ezekben a megyékben folyt, hiszen területük az egész Tisza -vidéket, a Körösök völgyét, az Alsó-Rúba, a Sárvíz környékét, valamint a Duna Bács megyei szakaszát magában foglalja. A vízügyi irányítás, szakigazgatás történetéről különféle szintű, meglehetősen szétszórt irodalom áll rendelkezésre. A szakirodalmi feldolgozások közül elsőként a levéltári segédleteket említhetjük. A vízügyi igazgatásban is szerepet játszó kormányszervek, minisztériumok, szakhivatalok iratairól ismertető leltárak és repertóriumok állnak rendelkezésre, amelyek az illető szervek történetéről, felépítéséről áttekintést nyújtanak// E csoportban — a levéltári segédleteken túlmenően - fontos a hivatal- és igazgatástörténeti szakirodalom is. POLÓNYI NÓRA a 18.századi műszaki igazgatás történetét,2/ EMBER GYŐZŐ az építési igazgatóság fejlődését3/ foglalta össze. Témánk szempontjából jelentős NAGY ISTVÁNnak a kamaráról szóló monográfiája,4/ valamint BENDEFY LÁSZLÓ néhány hivataltörténeti munkája is. Az egyes mérnökök életútjáról egy sor életrajz készült. GONDA BÉLA 1896-ban VÁSÁRHF1 Yl PÁL életútját foglalta össze,5/ és ebben az időszakban készült SÁRKÖZY IMRE: „Régibb vízimérnökeink” című sorozata is, amelyet a Magyar Mérnök és Épités Egylet Heti Értesítője tett közzé.6/ Az újabb irodalomból jelentős FODOR FERENC munkája,7/ amely közel 600 18—19.századi vízimérnök rövid életrajzát közli, és a Budapesti Műszaki 5
