Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

Bevezetés

Egyetem „Tudománytörténeti Kiadványok” sorozatában jelent meg. E sorozatban látott napvilágot — többekközött— BESZÉDES JÓZSEF,8/ BÁLLÁ ANTAL,9/ LAÁB GÁSPÁR, MAGYAR ISTVÁN életrajza.10/. Az egyes korszakokra vonatkozó összefoglalások közül meg kell említem a 19.század végén készült munkákat, amelyek a Földművelésügyi Minisztérium fennhatósága alá került, a korábbinál egységesebb vízügyi szervezetet mutatják be. Itt főként FARAGÓ LIPÓT11/ és PÉCH JÓZSEF munkásságát kell kiemelnünk.1 2/

A vízszabályozások történetével kapcsolatos kutatások százéves múltra tekintenek vissza. E kutatások zöme a múltban és a jelenben részben gyakorlati célokat is szolgált, hiszen a tervezők számára nélkülözhetetlen volt az előzmények ismerete. Munkáik pontos adatai ma is forrásként használhatók, bár a műszaki szerzők minden esetben a technikai kérdésekre, és nem a gazdaságtörténeti vonatkozásokra helyezik a hangsúlyt. Az addigi kutatások eredményeit a századfordulón ZAWADOWSKI ALFRÉD13/ összesítette statisztikai munkájában, 1929-ben jelent meg „A magyar vízimunkálatok története” című úttörő jelentőségű összeállítás, a korszak jelentős műszaki irányítóinak munkájaként. BABOS ZOLTÁN és MAYER LÁSZLÓ 1939-ben adott áttekintést a vízimunkálatok történetéről,14/ az újabb szakirodalomból pedig KÁROLYI ZSIGMOND ,,A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon” című munkája,15/ valamint az 1973-ban. IHRIG DÉNES szerkesztésében megjelent összefoglalás16/ említhető.

A folyók szabályozásáról, az ország vízrajzi szempontból kritikus területeinek rendezéséről egy sor tanulmány született. Csupán a legfontosabbakra utalva kiemelhetjük a 18.századi vízszabályozásokról TENK BÉLA,17/ SZEKENDI FERENC18/ MOKRY EDE19/ műveit, a 19.századi főváros környéki munkákkal kapcsolatban az 1838-évi pesti árvíz emlékkönyvét,20/ LOTZ GYULA Kis-Balatomó\,21 / BENCZE GÉZA Kapóstól7 2/ szóló munkáit. A Duna-szabályozás történetét TÖRY KÁLMÁN,23/ a tiszai vízimunkálatok múltját és jelenjét legújabban LÁSZLÓFFY WOLDEMÁR foglalta ösz- sze,24/ az ármentesítésről KOVÁCS DEZSŐ készített összeállítást.25/ Ma is használható PICHLER JÁNOS belvízvédelemről,2 6/ TRÜMMER ÁRPÁD öntözésről27/ szóló munkája, és végül meg kell említeni a „Vízügyi Történeti Füzetek” sorozatot is.28/

Témánk szempontjából fontos az egyes szakhivatalok tevékenységére vonatkozó irodalom. Több feldolgozás jelent meg a kultúrménöki hivatalokról,29/ a közegészségügyi mérnöki munkáról,30/ a vízrajzi szolgálatról.31/ E csoportban a vízszabályozó társulatokról szóló munkák a legfontosabbak. A millennium alkalmából csaknem minden magyarországi vízszabályozó társulat - hoszszabb vagy rövidebb formában - megíratta történetét. Köztük a Rába6