Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

III. A Vízi és Építészeti Főigazgatóság tevékenysége (1788–1848)

tői ERDÉLYI JÓZSEF lett, aki később a Duna szabályozásánál játszott fon­tos szerepet. 1796-ban a Maros kotrására és az itteni víziút rendbentartására külön hivatalt hoztak létre, ahol a vezető mellett az első két évben három el­lenőr és egy raktárőr dolgozott. 1798-ban SÁTOR DÁNIELt kinevezték a Bégához vezető mérnöknek, és ezzel a folyó tisztítása, a vontatóutak rendbe­tartása kikerült a temes-nagyváradi kamarai adminisztráció és az itteni építési hivatal illetékességi köréből.18/ A 19.század első évtizedeitől egyre nőtt a helytartótanács befolyása a Vízi és Építészeti Főigazgatóságon. 1801-ben a kormányszék engedélyt kapott arra, hogy 3000 Ft összegig a vízszabályozási munkákat maga is elrendelje. A kamara egyre inkább csak ellenőrző szerepet kapott.1 V A helytartótanács többször döntött a megyék és az uradalmak, illetőleg az őket képviselő ura­dalmi mérnökök vitáiban, és 1814-től a főigazgatóság álláshelyeinek betölté­sénél döntő szava volt. A pályázók kérelmeiket közvetlenül a helytartóta­nácshoz vagy a főigazgatósághoz nyújtották be. A főigazgatóság a szóba- forgó álláshelyekre három jelöltet állított, és a helytartótanács a kamara meg­kérdezésével kiválasztotta a legalkalmasabbat. Az igazgatót az udvar nevezte ki, az igazgatósegédek és adjunktusok esetében meg kellett kérdezni a kancel­láriát is. Gyakorlatilag azonban az álláshelyeket azok nyerték el, akiknek sze­mélyében a főigazgatóság és a helytartótanács megegyezett. A megyei és váro­si mérnökök kinevezése továbbra is a helytartótanács és a törvényhatóságok hatáskörében maradt, itt nem kérdezték meg a főigazgatóság véleményét.20/ A Vízi és Építészeti Főigazgatóság szervezetében az első lényeges változás 1807-ben következett be. A központban ekkor már két mérnök (geometra) is segítette a munkát, az igazgatót helyettesítő vízügyi és az építészeti igazgató­segéd hivatalát pedig átalakították két azonos segédigazgatói státussá. Az egyik segédigazgató a vízépítést, a másik az építészetet irányította.20/ A direktor tá­volléte esetén — az ügyek jellegének megfelelően — az egyik vagy a másik se­gédigazgató láttamozta a kiadmányokat. A vidéki személyzetnél egyelőre nem volt lényeges változás. A bácsi kamarai kerületben a vezető mérnök állása éve­kig nem volt betöltve, mivel a Ferenc-csatorna befejezése miatt itt nem is igé­nyelték a tapasztalt munkaerőt.21/ 1809-ben HEPPE SZANISZLÓ, és az épí­tészeti főigazgatóság vezetője meghalt. SAX ZAKARIÁSt nevezték ki utód­jául, aki 1762-ben katonai mérnökként kezdte pályafutását, majd 1766-tól- mint említettük — a Bánságban dolgozott, a Hajózási Igazgatóság állomá­nyában. Kinevezése vita nélkül történt,22/ azonban idős kora miatt csak két évig tudott hivatalban maradni. Mivel az igazgatóság további átszervezése — az 1809-ben bekövetkezett dunai árvíz miatt — továbbra is napirenden volt, 55

Next

/
Thumbnails
Contents