Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
III. A Vízi és Építészeti Főigazgatóság tevékenysége (1788–1848)
nők. Kassára, hasonló feltételekkel, FREUNDHOFFER JÓZSEFet helyezték, a horvátországi igazgató pedig BECKER JÁNOS lett.6/ 1787-ben szervezték meg a fiumei gubemium fennhatósága alatt a horvát építési igazgatóságot, amelyet — két segítséggel — GNAMB ANTAL vezetett.7/ Ebben az évben hozták létre az erdélyi gubemium vezetése alatt Kolozsvárott az erdélyi Építési Igazgatóságot is, amely útépítési, hajózási, középítészeti osztályokra oszlott.8/ Az új szervezet, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság, a kamara és a helytartótanács irányítása alatt álló, műszaki ügyekben teljes önállósággal rendelkező hivatal volt. Tevékenysége kiterjedt a középítkezések, út- és hídépítés, vízépítési munkák tervezésére és lebonyolítására. A központi kormányszerveknek, helyi hatóságoknak — az igényeknek megfelelően — szakvéleményt adott, sőt országos jelentőségű ügyekben az egyháznak és a földesuraknak is rendelkezésére állt. Megalakulásával a műszaki tevékenység egyre inkább elszakadhatott a bécsi központi hatóságoktól, és már jobban szolgálhatta a helyi érdekeket. Bár az új szervezetben a korábbi hajózási mérnökök jelentős pozíciókat kaptak, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság megalakulása egyúttal azt is jelentette, hogy a vízügyi szakigazgatás önállóságának biztosítására hosszú ideig nem volt lehetőség. Az új feladatokat már nem tudta volna a hajósok kívánságai szerint dolgozó, közlekedéscentrikus szervezet megoldani. A fejlődés útja vízügyi és építészeti területen a rendelkezésre álló műszaki személyzet együttműködésének kialakítása lett. A főigazgatóság személyzete a kamarától kapta fizetését, a vidéki mérnökök a kamarai igazgatóságok szervezetéhez tartoztak, de munkájukban a helytartótanács is beleszólt. II József halála után a helytartótanácsot és a kamarát szétválasztották, de a kettős fennhatóság továbbra is megmaradt.9/ Az elszámolások külön készültek a sóalapból fizetett vízügyi munkákról és a kamara által finanszírozott középítkezésekről. 1798-ig ezeket a kamarai számvevő- szék építészeti osztálya ellenőrizte. 1798-ban — a takarékosságra hivatkozva — ezt a szervezetet beleolvasztották a főigazgatóságba, és az ellenőrzés helyben történt.10/ Az átszervezést követően a bécsi építési főigazgatóság egységes utasításokat dolgozott ki az újonnan alakuló tartományi műszaki hivatalok részére. Utasításokat adott az igazgatóságok vezetőinek, formulákat dolgozott ki az ügykezelésre, meghatározta a középítészet, út- és hídépítés, vízépítészet mérnöki direktíváit.1 V Ezt az anyagot a magyarországi építészeti főigazgatóság a helyi viszonyoknak megfelelően átdolgozta.12/ Az utasítás szerint a főigazgatóságot vezető mérnöknek mindig saját országában kellett tartózkodnia, a munkák időben történő megkezdéséért az igazgatósegédekkel együtt volt felelős. A központban dolgozó mérnökök vízügyi feladata — a hagyományoknak meg53
