Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
III. A Vízi és Építészeti Főigazgatóság tevékenysége (1788–1848)
in. A VÍZI ÉS ÉPÍTÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG TEVÉKENYSÉGE (1788-1848) 1. A VÍZÜGYI SZERVEZET A FŐIGAZGATÓSÁGON 1788-ban, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság megalakulásával új fejezet kezdődött a magyarországi műszaki munkák történetében: létrejöttek azok a szervezeti keretek, amelyek az adott körülmények között korszerű, központosított irányítást lehetővé tették. Az új szerv létrehozását 1787-ben maga az uralkodó kezdeményezte. A Récsben működő főigazgatóság nem tudta áttekinteni az egész birodalom műszaki ügyeit, ezért szükség volt arra, hogy az egyes tartományokban (Csehország, Morvaország, Ausztria), valamint Magyarországon — a helyi kormányszerveknek alárendelt — építési igazgatóságokat hozzanak létre. Kezdeményezte az átszervezést a kamara építési de- partamentuma is. Túl gyengének érezték magukat ahhoz, hogy az összes középítkezést irányítani tudják. Támogatta a javaslatot a magyar kancellária,1/ kamara,2/ és rövidesen megérkezett a király beleegyezése is.3/ Az új intézmény hivatalos neve Vízi és Építészeti Főigazgatóság (Suprema directio in hydraulicis et aedilibus) lett. A főigazgatóságon a vezető szerepet a korábbi Hajózási Igazgatóság személyzete kapta.4/ A szervezet igazgatója HEPPE SZANISZLÓ lett, építészeti igazgatósegéd THALHERR JÓZSEF, vízügyi igazgatósegéd pedig PICHLER FERDINÁND. A műszaki személyzethez tartozott két adjunktus: VÁRADY PÁL, PONGRÁCZ IGNÁC a vízépítés, THALHERR FERENC pedig az építészet területén. A főigazgatóság legfiatalabb tagjai a rajzolók voltak: HARADAUER FERENC, BALDAUF KONRÁD, HEYNE FERENC, VOGLSPERGER JÁNOS, KRENNER JÓZSEF: A központi személyzethez tartozott még a pesti hajóhíd gondoka, a jegyző, két számadó, egy-egy írnok, épületgondok, pallér, hivatalszolga.5/ A vidéki műszaki szervezetet a Bánságban, Bácskában, a Maros mentén, Horvátországban, valamint a kassai és nyitrai kamarai igazgatóságokban hozták létre. A Maros mellett SAX ZAKARIÁS, a Temesné 1 KOSZTKA JÁNOS dolgozott igazgatóként, mellettük egy-egy mérnök és gyakornok, valamint kilenc főből álló, alacsonyabb beosztású, főként építészettel foglalkozó személyzet. fiacskában — egy segítséggel — KISS JÓZSEF volt az igazgató mér52
