Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
II. Ártéri gazdálkodás a 18–19.században
13. táblázat kh/művelési ág Tisza Hármas-Körös Berettyó — belsőség 420 573 1 158 — szántó 7 363 25 806 52 989- rét 8 807 30 958 49 567 — legelő 10 948 105 299 107 625 — erdő — 461 1 767 — szőlő — 551 194 — folyómeder1 170 483 — láp 9 109 50 786 50 770 — mocsár 52 222 2 543 94 579- terepsüllyedék 860 6 020 7 195 összesen 89 765 224 167 366 327 Sebes-Körös Fekete-Körös Fehér-Körös — belsőség 823 1 103 1 416 — szántó 18 582 24 894 9 082- rét 57 456 71 438 32 394- legelő 31 124 55 165 34 082 — erdő 5 983 63 899 53 407 — szőlő 225 53 670 — folyómeder 122 169 90 — láp 17 801 45 414 24 463 — mocsár 72 129 18018 6 327 — terepsüllyedék 3 703 7 607 3 520 Összesen 207 948 287 760 165 451 Művelési áganként összesen: belsőség 5 493 kh 0,41% szántó 138 716 kh 10,34% rét 250 620 kh 18,68% legelő 344 279 kh 25,67% erdő 125 517 kh 9,36% szőlő 1 693 kh 0,13% folyómeder 2 034 kh 0,15% láp 198 343 kh 14,79% mocsár 245 818 kh 18,33% terepsüllyedék 28 905 kh 2,14% Összesen 1 341 418 kh 100,00% 46
