Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

I. A merkantilista gazdaságpolitika és az első vízügyi szervezetek (1772–1787)

Az 1786-os árvíz miatt volt kénytelen foglalkozni a Hajózási Igazgatóság a RaTra-szabályozás ügyével is. KRIEGER 1771-ben készült szabályozási tervét vették elő, amelyet a megyék és az igazgatóság képviselői a helyszínen megvitattak. A többféle érdek egyeztetésével készült javaslat a malmok szabályozását, a győri kikötő és Rába torkolat kotrását, a parton épült védőművek magasítását tűzte ki célul, amit meg is valósítottak. Nem értettek egyet viszont a malmok megszüntetésével, a hajók eltávolitásával, mert az komoly hátrányt okozott volna. Az Alsó-Rába partjain élők nem engedték a középső szakaszon kialakult mocsarak lecsapolását, a tározóként szolgáló holtágak megszüntetését, mert így az első szakaszon a víz mennyisége megnőtt volna.83/

A megyei mérnökök és a Hajózási Igazgatóság munkatársai között jó kapcsolat volt, a szerteágazó munka miatt azonban egyes megyék területén folyó vízszabályozások kiestek az igazgatóság ellenőrzése alól. Megyei munka volt például az 1780-as évek végén a Lajta szabályozása. Mivel a felső, osztrák szakaszon több átvágás épült, sürgőssé vált a munka megkezdése Magyarországon is. 1786-ban HÖLCZEL KÁROLY Sopron megyei mérnök terveket nyújtott be a Hajózási Igazgatósághoz a Lajta szabályozásáról, azonban költségvetést nem készített hozzá, és így érdemben nem foglalkoztak vele. A kérdés azonban az érdekelt megyékben nem került le a napirendről. HÖLCZEL KÁROLY javaslatát kiegészítve tíz átvágást és töltéseket tervezett, megadva a költség- vetésre vonatkozó adatokat is. Elképzelései nyomán a szabályozási munkát 1786-ban a folyó felső, Sopron megyei szakaszán megkezdték.84/ Szintén megyei mérnök, GASZNER LŐRINC munkájának eredménye volt a Berettyó menti Sárrét le csapolásának megkezdése, és megyei mérnökök irányították a Jászságban folyó munkákat is.85/

A törvényhatóságok arra törekedtek, hogy jól képzett műszakiak álljanak szolgálatukba, akik megfelelően szolgálják a helyi érdekeket. E szolgálat azonban sokszor a közös munka rovására ment. A Hajózás Igazgatóság nem is volt illetékes a vitákat eldönteni. BÁLLÁ ANTAL, Pest megye kiváló mérnöke többször kezdeményezte az összefogást, azonban kérése nem talált meghallgatásra. Legfeljebb személyes példájával buzdíthatta társait arra, hogy a törvényhatósági mérnöknek túl lehet lépni szűkebb pátriája határain.86/

Még több probléma volt az uradalmi ménökökkel, akik megbízóik utasításai szerint dolgoztak. Ők a szabályozási terveket nem mutatták be az illetékes törvényhatóságnak, sőt arra is kötelezhették őket, hogy a Hajózási Igazgatóságtól kérjenek tanácsot. A gondokat enyhítette, hogy az első uradalmi mérnökök idejük jelentős részét a kamara megbízatásainak teljesítésével töl26