Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
VII. Új igények a vízgazdálkodásban a századfordulón (1890–1918)
1911-ben alakult meg zz Esztergomi Árvédelmi Munkálatok Kirendeltsége, amelynek feladata a város környéki partvédművek építése és a hajózási viszonyok javítása volt. A Kirendeltséget HAJAGOS IMRE, a Budapest Folyammérnöki Hivatal műszaki tanácsosa vezette, egy segédmérnök segítségével.20/ 1890-ben jött létre — Pozsony székhellyel — a Morva-szabályozási Kirendeltség. Bécsben ebben az időben alakult meg a Marchregulierungs Expositur, és a két hivatal együtt dolgozott. A magyar kirendeltség vezetője JUST ÁRMIN volt, aki korábban a Felső-Duna Szabályozási Művezetőségen tevékenykedett.21/ A törvényhozás 1895-ben 3 millió koronát irányzott elő a munkára, amelynek tervei szerint 24 átvágást létesítettek volna. Volt olyan elképzelés is, hogy társulatot alakítanak kirendeltség helyett, de ezt nem sikerült megvalósítani. 1906-ban a két kirendeltség közös bizottságot hozott létre, és közös tervek szerint 1911-ben indult meg az építkezés.22/ A Vág szabályozása 1895-ig nem volt állami feladat. 1895-ben 3 millió koronát engedélyeztek Tamóctói a torkolatig történő rendezésre a Komáromi Folyammérnöki Hivatal felügyelete alatt. Bár évek óta működött a jobb- és balparti szabályozó társulat, de a költségek olyan magasak voltak, hogy a munkát csak újabb állami segítséggel lehetett elkezdeni. Az 1904. évi törvény újabb 300 ezer komát adott, ami csak a hiányzó összeg töredékét tette ki. Mivel sem a társulatok, sem a folyammérnöki hivatal nem tudtak továbblépni, 1908-ban a Zsolna-Komárom közötti szakasz a Komáromi Kultúrmérnöki Hivatal felügyelete alá került, és újabb összegeket kaptak a szabályo-' zásra. A társulatok illetékességi területe feletti folyószakaszon — Zsolna és Szered között — Trencsén székhellyel 1913-ban megalakult a Fag-szabályo- zási Kirendeltség.23/ Vezetője BECKER ÁDÁM főmérnök volt, aki korábban a Komáromi Kultúrmérnöki Hivatalnál teljesített szolgálatot. BECKER ÁDÁM elterjedt műszaki újítása volt a dróthálós kőhengerek alkalmazása a folyószabályozásban, valamint a kavicsból történő műkőgyártás.24/ A Vág mellett szervezett hivatal személyzetéhez tartozott RESLI VILMOS segéd- mérnök és egy irodatiszt.25/ A megkezdett szabályozás többféle célt szolgált. Részben a folyómenti területek ármentesítését, részben a Vág tutajozhatóvá tételét, részben pedig a vízerőhasznosítást. A tervezett vízerőművekről a javaslat 1918-ra készült el.26/ A Sajó hajózhatóvá tételéről az első terv 1903-ban készült az Országos Vízépítési Iagazgatóság folyócsatornázási osztályán. Ez Bánrévéig kívánta a folyót hajózhatóvá tenni. A munkára az anyagi fedezetet az 1908. évi, vízi beruházásokról szóló törvény biztosította. 1910-től elkészültek a részleges tervek az 54 km hosszú csatornáról, amelyen nyolc duzzasztó, kilenc hajózsilip lett volna, a zsolcai szakaszon övcsatornával. BENEDEK JÓZSEF vízerőhasz260
