Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

VII. Új igények a vízgazdálkodásban a századfordulón (1890–1918)

nosítási tervet is összeállított. A háború alatt elkészült a két alsó vízlépcső részletes terve, és megindultak az előmunkálatok.27/ A kirendeltség vezetője HEGEDŰS MIKLÓS volt, akik 1896-tól különböző folyammérnöki hivatalokban dolgozott. Teendőit rövidesen MAUER GYULA vette át, akit a Bégá- tól helyeztek e fontosnak látszó munkához.28/ A kirendeltség alkalmazottjai között találjuk KOFRANEK VENDELt, DIETER JÁNOSt, PUSKÁS RE- ZSŐt is.29/

Az 1894:3. te. a Tisza és a Bodrog kiegészítő szabályozásáról és a Ferenc- csatorna tiszai torkolatának áthelyezéséről intézkedett. A törvény nyomán a Felső-Tiszán a Máramarosi Folyammérnöki Hivatal kisvíz-szabályozásokat hajtott végre, és megkezdődött az utolsó jelentős munka a világháború előtt a Ferenc-csatornán is. Az 1870-es években újjáépült csatorna alkalmas lett a nagyobb hajók számára. A Baja-Bezdán között haladó tápcsatorna, valamint az öntözési célokat is szolgáló 68 km hosszú Kissztapár-Újvidéki-csatorna biztosították a megfelelő vízmennyiséget. Gondot okozott azonban, hogy a bácsföldvári torkolat a Tisza szabályozása után holtmederbe jutott. 1896- 1898-ban ezért a tiszai torkolatot Óbecsé re helyezték át, ahol kettős hajózsilipet építettek.30/ A munka irányítására 1895-ben alakult meg & Ferenc- csatorna Torkolati Munkálatainak Művezetősége. Székhelye Óbecse, vezetője SCHLESINGER EDE volt, személyzete pedig REPCSÉNYI REZSŐ mérnökből és egy számellenőrből állt.3 V

Az Alsó-Béga Hajózási Kirendeltség 1901-től működött. Feladata volt a Béga hajózhatóvá tétele az Ó-Béga beömlésétől a tiszai torkolatig. A 45 km hosszú szakaszon két hajózsilip és két duzzasztó épült. 1910—1917 között került sor az Ó-Béga torkolat - Temesvár közti 73 km-es szakasz — szabályozására, ahol négy hajózsilipet és duzzasztót létesítettek.32/ E munkák vezetésére 1910-ben — az előbbi hivatal jogutódjaként - létrehozták a Béga-hajózási Kirendeltséget.33/ A bégai munkák élén a már említett MAURER GYULA állt, aki azt nagy gonddal irányította. Munkatársai között találjuk SCODNIK REZSŐt, DIETER JÁNOSt, HALÁGSY JENŐI, BAUER SÁNDORt is.34/ MAURERt, és a személyzet egy részét — mint említettük — később a Sorok- sári-Dunaághoz helyezték át.

A Kulpa további szabályozására, a Károlyvárostól induló víziút fejlesztésére az 1908:49. te. engedélyezett állami támogatást. A tervet a Kereskedelemügyi Minisztérium dolgozta ki. A kirendeltség 1909—1919 között működött, azonban a munkát a világháború hátráltatta, mivel a Kulpa határfolyó volt. A kirendeltség vezetését SAS EDE műszaki tanácsosra bízták, aki korábban az Alsó-Bégáná\ dolgozott. Mellette kezdte pályafutását BENEDEK JÓZSEF is, aki vízerőhasznosítási terveivel igen sokat tett az energia terme 261