Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

VII. Új igények a vízgazdálkodásban a századfordulón (1890–1918)

volt, műszaki alkalmazottjai között pedig — többek között — BÍRÓ ELEKet, FORGÓ IGNÁCot, FRITZ GYULÁt találjuk.6/ A munka célja a hajózásra alkalmas középvízi meder kialakítása volt, amit párhuzamművek és sarkantyúk építésével, a mellékágak elzárásával értek el. Bár a mederben a munka elvégzése után elegendő víz volt, a hordalék mennyisége a folyó erejének növekedése miatt szintén megnövekedett. E hordalék Bős és Gönyű között rakódott le, és különösen Remete, Szap térségében voltak zátonyok. A párhuzamműveken „kapukat” hagytak, és a hordalék lassan a mellékágakban rakódott le, kisvízkor azonban a sodorvonal gyakran helyet változtatott, k Pozsonyi Folyammérnöki Hivatal 1896-ban elrendelte az ún. Girardon-féle kis- víz-szabályozást, amelynek lényege a gázlók rendezése, fenéksarkantyúk építése volt. A munkában, amelyet 1899-ben Körtvélyesnéi kezdtek meg,7/ GILLYÉN SÁNDOR, SCHMIDTHAUER ANTAL, SCHMIDT EMIL szerzett érdemeket.8/

Az al-dunai hajóút építését a nemzetközi szerződések mozdították előre. 1871-ben a Fekete-tenger helyzetét rendező londoni konferencia foglalkozott először a kérdéssel. Itt a résztvevők azt ajánlották, hogy a szabályozás ügyében érdekelt országok szedjenek a hajósoktól illetéket, míg össze nem jön a csatorna ára. 1873-ban nemzetközi bizottságot hívtak össze a terv megállapítására, amelynek tagja volt BODOKY LAJOS is. A szabályozási javaslat 1874-re elkészült, de egyelőre nem történt előrelépés. Az 1877—1878-as orosz-török háború után a törökök uralma végleg megszűnt a Balkánon, és a békekötés után nemzeti államok kialakítására nyílt lehetőség. A kereskedelem fejlesztése valamennyi országnak érdeke volt, ezért az 1878. évi berlini szerződés Ausztriát és Magyarországot bízta meg a szabályozás mielőbbi végrehajtásával. Az osztrákok e jogot Magyarországnak engedték át. Az 1880:12. te. értelmében a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium WALLANDT ERNŐt kérte fel a tervek összeállítására.

A hajóút létesítésének kétféle módszerét lehetett a Vaskapunak alkalmazni. Az egyik szerint duzzasztót kellett volna építeni, amely a veszélyes szakaszon a vízszintet megemeli,9/ a másik szerint pedig robbantás segítségével nyűt csatorna létesítését javasolták. Az adott technikai feltételek mellett az utóbbi megoldás látszott gazdaságosabbank. A vízalatti sziklarobbantások technikai előkészítése és gépek beszerzése céljából GONDA BÉLA és HOSZ- PÓTZKY LAJOS külföldi tanulmányúton vettek részt, majd pályázatot írtak ki a munka elvégzésére. A hazai vállalkozók azonban nem bizonyultak elég tapasztaltaknak, ezért külön magyar-német Al-dunai Vaskapu Szabályozási Vállalat jött létre, RUPCSICS GYÖRGY igazgató mérnök vezetése alatt.

257