Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

I. A merkantilista gazdaságpolitika és az első vízügyi szervezetek (1772–1787)

zásoknál egyaránt alkalmazni lehetne. Javasolta, hozzanak létre közös műszaki szervezetet, ahol összpontosítani lehet a rendelkezésre álló személyzetet.68/

Az átszervezésben — takarékossági szempontok mellett — műszaki tényezők is közrejátszottak. A városokban, nagybirtokokon és egyházi célokra folyó, a kor igényeinek megfelelő nagyszabású építkezések szükségessé tették, hogy a műszaki személyzet mindig készenlétben álljon. A vízügyi munkák jellege is megváltozott. A folyók hajózhatóvá tételével foglalkozó személyzet tevékenysége egyre inkább a valódi műszaki munkákra korlátozódott. Az évek folyamán világossá vált, hogy a víziutak építését nem lehet egyszerű manuális munkával és némi irányítással elvégezni. A kitisztított partokat folyamatosan gondozni kellett, a primitív kotrással kialakított folyómedrek — ha az eredeti okokat nem szüntették meg — ismét elfajultak. A bajok gyökeres megoldása már komolyabb műszaki munkát igényelt. Mind gondosabban kellett elkészíteni a folyók térképeit, átvágásokkal, párhuzamművek vagy sarkantyúk építésével rendezni a vízfolyást, ha a szabályozást véglegesen meg akarták oldani. A differenciáltabb műszaki munkát végző személyzettől egyre távolabb állt, hogy a hajózás egyéb kérdéseivel is foglalkozzék (pl. hajóépítéssel, a vontatóerő biztosításával). Ezeket a feladatokat igyekeztek a helyi törvényhatóságokra hárítani, és maga a Hajózási Igazgatóság fokozatosan műszaki szervvé vált.

Az átszervezéssel kapcsolatban két javaslat készült. A kamara elképzelése az volt, hogy szervezetén belül két departamentumot hozzanak létre ( de- partamentumhydraulicum és architectonikum). A vízügyi departamentumot hat főre tervezték. Vezetőjük a hajózási igazgató, aki mellett egy igazgatósegéd és négy folyammérnök működik. A folyammérnökök közül egy az igazgató mellett marad, a másik hármat pedig a Bánságba, Bácskába, Maros mellé helyezik.

Hat főre tervezték az építési osztályt is. A két departamentum mellett ügyosztályon kívüli mérnököket is alkalmazni kívántak, részben ideiglenes, részben állandó jelleggel.69/ A második javaslatot WALCHER JÓZSEF készítette. A vízügyi departamentum nála is hat főből állt, de a folyammérnökök száma csak kettő volt, és mellettük két gyakornok működött volna. Az építészeknél összesen öt főből álló szervezetet kívánt létrehozni, az ügyosztályon kívüli földmérőket pedig kerületi mérnökök és gyakornokok irányították volna.70/ A kancellária az első javaslatot fogadta el, de a vízügyi departamentum élére WALCHER JÓZSEFet helyezte. Az ügyosztály személyzete a következő lett: Igazgató: WALCHER JÓZSEF, igazgató-segéd: HEPPE SZANISZLÓ, folyammérnokök: KOSZTKA JÁNOS (Bánság), SAX

23