Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
VI. A kultúrmérnöki és belvízrendezési munkák megszervezése (1870–1918)
Torontál megye 0-5 4,67 4,08 1,47 O o 1 6 0,96 65,72 27,89 100- 1000 11,72 11,53 17,10 100022,65 18,67 53,54 Zemplén megye 0-5 4,36 6,61 1,60 5 - 100 29,23 46,75 16,19 100 - 1000 16,01 17,01 10.98 100050,40 29,63 70,33 166/ A gazdálkodás belterjessé válása, a földterület intenzívebb megművelése általában a földbirtok osztódásának irányában hatott. A bérleti rendszer Magyarországon nem honosodott meg. 1895-ben a földterületeknek csak 10%-a volt a bérlők kezén. A legtöbb nehézséggel a 100—1000 hold közti középbirtokosok küzdöttek, akik sem a megfelelő tőkét, sem a viszonylag drága munkaerőt nem tudták területeikre biztosítani. Tönkremenésük a birtokstruktúra differenciálódását segítette elő. A nagybirtokosoknak — különösen az eredetileg is földművelő megyékben — a gabonakonjuktúra páratlan lehetőségeket hozott, itt a gondok inkább a gabonaárak esésekor jelentkeztek. A volt „vizes” megyékben általában az 5—100 holddal rendelkező kisbirtokosok és az 1000 holdnál több területet művelő nagybirtokosok foglalták el a legnagyobb %-ot. A kisbirtokosok voltak túlsúlyban Békés, Csongrádi, Jász- Nagykun-Szolnok, Moson, Sopron, Szatmár, Tolna megyékben. E megyék — mint láttuk — korábban állattartók voltak, Szatmár és részben Sopron kivételével területükön a vízszabályozás az 1870-es évekre befejeződött. Az állattartásról a földművelésre való átállás a munkaerő és tőke igényei miatt az 1000 holdnál nagyobb birtokok osztódását, és a középbirtok (100-1000 kh) kezdődő felbomlását eredményezte. A nagybirtok fölénye érvényesült Her eg, Bihar, Győr, Heves megyékben, amelyekre korábban inkább a földművelés volt jellemző. A felsoroltak közül — a differenciálódás következeiében — Bereg, Sopron, Tolna megyében a középbirtok aránya a 10%-ot sem érte el a művelhető területen belül. Szabolcsban és Zemplénben 1895-ben az 1000 hold feletti birtokok a művelhető terület 45, illetve 50Vo-át elfoglalták. A késői vízszabályozás, a gabonatermelés konjunktúra utáni fejlesztése viszonylag konzervatív birtokstruktúrát eredményeztek. A nagybirtok súlya — fentiekből következően — legkisebb az ország legfejlettebb megyéiben, Bács-Bodrogban és Torontóiban volt. 238
