Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
VI. A kultúrmérnöki és belvízrendezési munkák megszervezése (1870–1918)
A vizsgált megyékben a legtöbb szántóterületet - Szabolcs kivételével - az 5—100 holddal rendelkező birtokosok művelték, az arányosnál több szántójuk volt Bács-Bodrogban, Betegben, Biharban, Győr, Heves, Sopron, Zemplén megyékben a középbirtokosoknak is. Utóbbi esetekben azonban az összterületből és a szántókból való részesedésük különbsége alig néhány % volt. Ez azt jelenti, hogy a vízszabályozásból adódó lehetőségeket a kisbirtokosok tudták legjobban kihasználni, akik számára a kis földterület miatt gazdasági szükségszerűség is volt a rendelkezésre álló birtok intenzív művelése. Szabolcs megyében viszont a nagybirtokosok élvezték leginkább a folyószabályozás és ármentesítés eredményeit. A vízzel borított országrész szélén fekvő Bereg és Szatmár megye kivételével a rétek és legelők zöme a nagybirtokosok kezében volt, akik megfelelő tőke és vállalkozási kedv hiányában e területeket még nem vették intenzívebb művelés alá. Beregben és Szatmarban a réteket és legelőket legnagyobb arányban a kisbirtokosok hasznosították. Az egykori állattenyésztő megyékben — a hagyományoknak megfelelően — jelentős rét- és legelőterületekkel rendelkeztek a kis- és középbirtokosok is (Békés, Csongrdd, Jdsz-Nagykun-Szolnok megye). A mezőgazdaság belterjessé válásának egyik legfontosabb mutatója az ugar arányának csökkenése. Ez jelzi a hagyományos nyomásos gazdálkodás felszámolását, a vetésforgós rendszer egyre szélesebb körben történő bevezetését. Az 1871 — 1915 közti időszakban Magyarországon (Erdéllyel együtt) az ugar aránya 21,88%-ról 8,86%-ra csökkent. A süllyedés ötévenként átlagosan egy %-ot tett ki, 1886—1890 között elérte a 2,65%-ot, ami az ugar nagyobb arányú felszámolását jelzi. 39. táblázat év összes szántó, kh ugar, % 1871 1875 1 8 1 83 520 21,88 1876-1880 10 071 627 20,67 1881-1885 20 213 503 18,37 1886-1890 20 437 484 16,78 1891-1895 20 868 042 14,13 1896-1900 20 803 714 12,18 1901-1905 21 341 909 10,53 1906-1910 22 211 237 9,06 1911-1915 22 536 145 8,86 239 167/
