Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

VI. A kultúrmérnöki és belvízrendezési munkák megszervezése (1870–1918)

teljesebb fejlődés tapasztalható, a többi esetekben viszont a növekedés üteme nem vagy alig érte el az országos átlagot. A síkvidéki területeken már a korábbi évtizedekben telítődés következett be, ami a lakosság számát az országos átlag fölé emelte.

A földhasználati struktúra a századfordulón országos összehasonlításban - az előző időszakhoz képest — nem mutat nagy változást.

35. táblázat

1895

Magyarország

Magyarország (Erdéllyel együtt)- szántó

18 238 447 kh

49,38%

20 904 568 kh

44,94%- rét

3 478 021

9,42

4 977 636

10.70- legelő

4 974 766

13,47

6 361 265

13,68

kert

488 065

1,32

652 870

1,40- szőlő

445 697

1,21

488 799

1,05- erdő

9 177 174

24,84

12 989 990

27,93- nádas

134 739

0,36

140 484

0,30

36 936 909 kh

100,00%

46 515 612 kh

100,00%

1913 - szántó

19 760 873 kh

52,93%

22 301 109 kh

47,91%- rét

3 103 246

8,32

4 537 004

9,75

legelő

4 449 868

11,92

5 774 395

12,41

kert

500 404

1,34

658 235

1,41- szőlő

506 421

1,36

566 638

1,22

erdő

8 915 993

23,88

12 610 840

27,10- nádas

92 911

0,25

94 397

0,20

37 329 716 kh

100,00%

46 542 618 kh

100,00%

163/

1884-1895 között a szántók aránya országosan 6%-kal nőtt, ami jelentős a korábbi korszakhoz képest. A rétek, legelők viszont csupán 2%-kal csökkentek, a szántók gyarapodása ugyanis elsősorban az erdők rovására történt.164/ 1895-1913 közt 3,55%-kal gyarapodtak a szántók, ami megfelel a korábbi növekedési átlagnak, a rétek, legelők, erdők területe viszont arányosan csök231