Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
VI. A kultúrmérnöki és belvízrendezési munkák megszervezése (1870–1918)
kent. A korábbinál lényegesen kisebb változások voltak a „vizes” megyékben, melyek földhasználati struktúrája 1895-ben a következő képet mutatta: 36. táblázat kh/művelési ág Bács-Bodrog megye Békés megye — szántó 1 320 412 77,67% 451 978 75,06% — rét 71 630 4,21 40 489 6,72 — legelő 167 748 9,87 87 693 14,56- kert 13 842 0,81 3 510 0,58- szőlő 23 339 1,37 6 110 1,01 — erdő 84 066 4,95 10 321 1,72 — nádas 18 890 1,12 2 092 0,35 1 699 927 100,00% 602 193 kh 100,00% Bereg megye Bihar megye — szántó 194 407 kh 31,78% 776 778 kh 43,99%- rét 72 871 11,91 163 994 9,29 — legelő 76 822 12,56 282 012 15,97- kert 11 052 1,81 15 718 0,89 — szőlő 3 654 0,60 10 782 0,61 — erdő 252 635 41,29 510 286 28,90 — nádas 285 0,05 6 063 0,35 611 726 kh 100,00% 1 765 633 kh 100,00% Csongrád megye Gyó'r megye — szántó 367 605 kh 64,19% 157 340 kh 63,93%- rét 57 076 9,97 26 158 10,63 — legelő 115 600 20,19 33 728 13,70 — kert 2 603 0,45 3 076 1,25 — szőlő 14 837 2,59 4 666 1,90 — erdő 12 780 2,23 19 647 7,98 — nádas 2 184 0,38 1 513 0,61 572 685 kh 100,00% 246 128 kh 100,00% 232
