Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
VI. A kultúrmérnöki és belvízrendezési munkák megszervezése (1870–1918)
1902-ben a Fekete-Körösi Ármentesítő Társulat kezdte meg nagyobb arányú öntözés létesítését. A vizet a Sebes-Körösből vették és a később még tárgyalandó Felfogó-csatomán keresztül juttatták el a területre. A csatorna segítségével 10 000 kh-at lehetett volna öntözni, azonban önálló társulat nem alakult. Az érdekeltek 1/3 része sem jelentkezett, és így nem volt meg a szükséges arány a szervezet létrehozásához. A tervet 2000 kh-as öntözéshez dolgozták át, és ekkor — bízva az állami támogatásban — 997 kh érdekeltségi területet jelentettek be. Önálló társulat létrehozására azonban így sem került sor. 1918-ban átdolgozták a vízszabályozó társulat alapszabályát, amely már az öntözés megvalósítását is felvette programjába.136/ Hasonló megoldással kísérletezett a Sebes-Körösi Ármentesítő Társulat is, amely szintén a Sebes- Körösből, belvízcsatornába vezetett vízzel kívánt a kiszáradt területeken öntözni. Mivel kisvízkor a víz mennyisége a mederben is csekély volt, a Földművelésügyi Minisztériumnak kellett igazságot tenni a két társulat között.13 7/ 1902—1903-ban a Berettyó Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat is töre- kédett a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna mentén öntözések létesítésére. Bár az öntözőcsatornákról szóló 1900:30 te. előmozdította a társulatok munkáját, mégsem hozta meg a várt eredményt. Nem volt elég biztosíték az öntözés jövedelmezőségével kapcsolatban, ezért nem vették igénybe a birtokosok az ily módon felajánlott állami segítséget sem. 1906-ban az Országos Vízépítési Igazgatóság kultúrmérnöki osztálya kezdeményezésére felmérték az ország öntözött területét és a berendezések állapotát. 1910-ben a Földművelésügyi Minisztérium olyan rendeletet hozott, hogy a jelentősebb öntözőgazdaságokban a régi berendezések felújítására a tulajdonos teljes összegű kártérítést kaphat, míg az újak létesítéséhez a tényleges költségek 50%-át utalják ki segélyképpen.138/ A birtokosok a korszerűsítés során nemcsak a régi műtárgyakat cserélték ki, hanem mélyítették és tisztították a csatornákat, lépéseket tettek benzinmotorral hajtott szivattyúk beszerzésére. Javították a csurgalékvíz elvezetésének módszereit, sőt több helyen ezek felhasználásával tógazdaságokat létesítettek. Az első világháború végén a kultúrmérnöki hivatalok által berendezett és a régi öntözések területe összesen 45 412 kh-at tett ki.139/ 6. A BELVÍZLEVEZETÉS JELENTŐSÉGE A belvíz fogalmát mérnökeink az elmúlt 100 év alatt többször meghatározták. E definíciók szerint csapadékból, forrásokból, talajvízből, a közeli folyó árvízszintjének megemelkedése miatt származik, és azokon a területeken gyű222
