Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
VI. A kultúrmérnöki és belvízrendezési munkák megszervezése (1870–1918)
Csák vár on 37, Pakodon 58, 1896-ban Gice n 15, Bakony szombathely en 61, Rácalmáson 10, Tácon 22 holdon. 1899-ben Gyapán 22 holdon létesített alagcsövezést,87/ és nem érték el a 100 holdat a Pécsi Kultúrmérnöki Hivatal ilyen munkálatai sem (pl. Kéthely, Rákópuszta, Csákány. Görgeteg. Iharos. Pogányszentpéter).s8/ Tolna megyében 1895-ben a Cseresznyés-Biritói-víz- folyás mentén már 65 kh-t alagcsöveztek, 1890-ben pedig Leperden 100 kh- on került sor ilyen munkára.89/ 1879 és 1918 között összesen 46 427 kh alagcsövezést létesítettek a kul- túrménöki hivatalok irányításával. Az 1880-as években 13, a következő évtizedben 10, az ezt követőben 16, az 1910-es években pedig hétezer kh volt a gyarapodás. Az elvégzett munka a következőképpen oszlott meg az egyes hivatalok között: 31. táblázat hivatal székhelye kh hivatal székhelye kh Szombathely 3 648 Kassa 12 967 Komárom 7 544 Miskolc 2 543 Székesfehérvár 1 674 Sátoraljaújhely 2 585 Pécs 815 Kolozsvár 1 395 Budapest 271 Máramaros 198 Debrecen 1 927 Nagyenyed 872 Nagyvárad 82 Nagyszeben 172 Arad 44 Brassó 804 Pozsony 6 752 Temesvár 7 Besztercebánya 2 154 ÖSSZESEN 46 427 90/ Mint az összesítésből látszik, az alagcsövezések zöme az első világháború előtt a felvidéki területekre jutott, ahol a munkák irányításában a legjelentősebb kultúrmérnöki hivatal, a kassai kapott szerepet. Gyakorlatilag ismeretlen volt e tevékenység az alföldi megyékben, ahol a vizenyős területek kiszárításának más módszerei terjedtek el. Az alagcsövezés széles körű alkalmazását a magas költségek akadályozták. Mig egy hold lecsapolása az 1880-as években maximum 20 Ft-ba került, addig az alagcsövezés ennek kétszerese, illetve négyszerese volt, ha a csöveket idegenből hozták. A közvélemény sze213
