Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

VI. A kultúrmérnöki és belvízrendezési munkák megszervezése (1870–1918)

1898 között Sükösdnél, Csatádnál, Koppdnynál átvágták a kanyarulatokat, majd kisebb kiegészítő munkákra került sor (pl. 1900-ban a hartal Kis-Duna elzárása, a faddi holtmeder rendezése, 1907-ben a pörböly-aranyod! szorító­gát építése). A Zomborl Folyammérnöki Hivatalhoz a Duna Bács és Szerém megye közti szakasza tartozott. Ezenkívül ellenőrizte a Ferenc-csatornát, valamint nyolc vízszabályozó és ármentesítő társulat működését. A Mohács-Baja köz­ti szakaszon a fő feladat a két város védelme és a Mohácsi (Margitta)-sziget ármentesítése volt. Utóbbi feladat elvégzésére 1 899-ben alakult társulat. Baja környékén pedig az 1880-as években építettek partbiztosításokat. 1890—1891- ben szabályozták a Dráva torkolatát, Szeremle és Mohács között védművek építésére került sor, Mohács alatt azonban már az 1830-as években létesítet­tek átvágásokat. Köztük a legnagyobbat, a sirinai átmetszést az 1890-es évek­ben bővítették, majd Kiskőszeg és Apatin között hajtottak végre kiegészítő szabályozást.64/ Az Újvidéki és Pancsoval Folyammérnöki Hivatalok a Duna Szerém megyé­től Ómoldováig tartó szakaszán, valamint a Temes alsó részén voltak illetéke­sek. Fő feladatuk itt a hajózás felügyelete volt. A Nagykanizsai Folyammér­nöki Hivatalt a Dráva és Mura - állam által támogatott szabályozására hozták létre, felügyelete alá tartozott azonban a Somogy megyei Dráva Menti Érde­keltség.65/ Horvátországban Eszék, Sziszek, Mitrovica székhellyel működött folyammérnöki hivatal, amelyek felügyelete alá a Száva, Kulpa, Dráva egy része tartozott. A Tisza völgyében az első világháborúig hat folyammérnöki hivatal műkö­dött. A Szatmári Folyammérnöki Hivatal hatáskörébe tartozott a Tisza Ugo- csa megye határától az eszeny-zsurki határig, a Szamos, Kraszna, Latorca alsó szakasza, valamint öt vízszabalyozó társulat felügyelete. A hivatal sokat tett az Ecsedi-láp lecsapolása, a Szamos, Kraszna szabályozása érdekében. A nyíri dombok keleti lábánál teljesen új Kraszna medret ástak, amely már nem a Szamosba, hanem a Tiszába torkollott. Kiásták a Homoród-Balkányi- övcsatomát, amely a Krasznába siető, és a Lápot tápláló patakok vizét gyűj­tötte össze. A Szamost átvágásokkal szabályozták, és partjain töltések épül­tek, és a két folyó — csatornahálózaton keresztül — az Ecsedi-láp vizét leve­zette. 32 000 ha terület szabadult fel.66/ A munkák idején a hivatal vezetője NYÁRÁDY LÁSZLÓ volt. A Sátoraljaújhelyi Folyammérnöki Hivatal ellen­őrizte a Tisza folyót az eszeny-zsurki határtól a tiszafüredi hídig, a Bodrog, Latorca, Ondóvá, Tapoly, Sajó egy-egy szakaszát és öt vízszabályozó társula­tot. 208

Next

/
Thumbnails
Contents