Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
VI. A kultúrmérnöki és belvízrendezési munkák megszervezése (1870–1918)
vízszabályozások miatt egyre csökkenő halállomány védelme, a halastavak létesítésének előmozdítása lett.3 5/ Az új hivatalon belül fejlődött a vízrajzi munka, ezen belül pedig a vízjelző szolgálat. PÉCH JÓZSEF mint az osztály vezetője 1896-ban rendezte a vízjelző állomások helyzetét, és adott utasítást működésükhöz.3 6/ A vízmércéket első- és másodrendű vízmércékre osztotta. Az elsőrendűeket állandóan figyelmmel kísérték, míg a másodrendűek csak helyi jelentőséget kaptak. Az utasítás meghatározta a csapadékmérő állomások feladatait is. A folyók vízállását kis-, közép és nagyvíznél egyaránt rögzítették. A vízjelzésben a vízmércejegyzők, csapadékjegyzők, távíradi hivatalnokok vettek részt. A feljegyzett eredmenyekei a loiyammérnöki hivatalok, valamint az Országos Vízépítészeti és Talajjavítási Hivatal vízrajzi osztálya összesítették. A feldolgozott eredményeket eljuttatták az érdekelt társulatokhoz, kultúrmérnöki és államépítészeti hivatalokhoz. A kialakult rendszert a vízjelző szolgálatban a Földművelésügyi Minisztérium 1914-ben kelt rendelkezésében erősítette meg.37/ 1899-re a vízügyi műszaki személyzet létszáma megnövekedett. A miniszteri tanácsos KVASSAYn kívül öt osztálytanácsos, 24 műszaki tanácsos volt szolgálatban, ezenkívül 27 főmérnök, 14 mérnök dolgozott folyammérnöki, 16 főmérnök, három mérnök kúlturmérnöki területen.38/ A miniszteri osztálytanácsosok a kor legkiválóbb szakemberei voltak. Köztük PÉCH BÉLA, a vízrajzi osztály vezetője csaknem 20 éves gyakorlattal rendelkezett, főként a vízrajzi szolgálatban, FEKETE ZSIGMOND, ZSÁK HUGÓ, KECZKÉS SÁNDOR aűwna-szabályozásánál szerzett érdemeket.39/ A vízügyi szolgálat hatékony ellátásához a századfordulón megvoltak a személyi feltételek, csak a műszaki irányítás további súlyát kellett növelni. A vízimunkálatokra 1899-ig közel 300 millió Ft-ot fordítottak, amelynek kezeléséhez, az elért eredmények fenntartásához a századfordulón már a korábbinál nagyobb önállósággal rendelkező műszaki szervezetre volt szükség. Olyan szervezetet kellett létrehozni, amely közvetlen kapcsolatot tart a törvényhatóságokkal és együttműködik a minisztérium adminisztratív osztályaival. Ilyen meggondolásokból jött létre 1899-ben DARÁNYI KÁLMÁN javaslata alapján, a minisztérium keretén belül, de önálló hivatalként az Országos Vízépítési Igazgatóság.40/ Az Országos V ízépítési Igazgatóság KVASSAY vezetése alatt négy osztályból és két alosztályból állt. A fontosabb kérdéseket a kistanács ülésein tárgyalták meg, amelynek feladata a folyószabályozási, kultúrmérnöki ügyek előkészítése, az osztályvezetők és a kerületi felügyelők közti vitás kérdések elintézése volt, fő tevékenységét azonban az árvízvédelmi teendők tették ki.41 / Az árvízvédelemmel kapcsolatban az 1890-es években több intézkedés 202
