Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

VI. A kultúrmérnöki és belvízrendezési munkák megszervezése (1870–1918)

medemyilvántartásokat, jegyezte a vízállásjelentések eredményeit, törzskönyveket rendszeresített a vízmércékről, magassági pontokról. Az osztály vezetője - korábbi állását megtartva - PÉCH JÓZSEF volt.3 V

A szervezési rendelet szabályozta a Földművelésügyi Minisztérium ügykezelését. A jogelődökhöz hasonlóan alapszámos iktatási rendszer alakult ki, az egy ügyhöz tartozó iratokat a legutolsó iktatószámhoz csatolták, és tételszámok szerint irattározták. A vízügyi tételek a következők voltak: 13. fürdők, gyógyforrások, 14. Duna és mellékfolyói szabályozása, 15. Tisza és mellékfolyói szabályozása, 16. vízjogi, vízhasználati ügyek, lecsapoló társulatok felügyelete. A vízrajzi osztály iratait külön kezelték.32/

1889- ben a vízügyi szolgálatnak nem volt elismert vezetője. Az új főosztály főnöke, RAPAICS RADÓ jogász volt, aki nagy szerepet játszott a vízjogi törvény végrehajtásában, a jogszabályok kidolgozásában, de a műszaki ügyeket illetően tájékozatlan volt. A műszaki osztályok vezetői gyakorlatilag azonos műveltséggel és szakmai gyakorlattal rendelkeztek: BERTALAN LAJOS, MALIN A GYULA a folyószabályozás, ármentesítés, PÉCH JÓZSEF a vízrajz, KV ASSAY JENŐ a kultúrmérnöki munkák szakértője volt. Egyre inkább KVASSAY emelkedett ki közülük, aki személyes tulajdonságai, a Földművelés-, Ipar-, Kereskedelemügyi Minisztériumban teljesített eddigi szolgálata, a nagybirtok modernizálása érdekében kifejtett munkája miatt az agrárius mozgalom képviselőitől minden támogatást megkapott.

1890- től a műszaki és az adminisztratív osztályok fejlődése különvált.

1891-ben a műszaki osztályokból megszervezték az Országos Vízépítészeti Hivatalt, amelyet 1892-ben Országos Vízépitészeti és Talajjavítási Hivatallá bővítettek. Vezetésével az akkor már miniszteri tanácsosként dolgozó KVASSAY JENŐt bízták meg.33/ A hivatal feladatai hasonlóak voltak a jogelőd műszaki osztályokéhoz, csupán az önállóság növekedett meg, ami a területi felügyeletnél igen fontos volt. Az Országos Vízépítészeti és Talajjavitási Hivatal átvette a műszaki osztályok teljes személyzetét, jelentős változás csupán az Országos Kultúrménöki Hivatalnál következett be. Az országot itt is részekre osztották, és bevezették a felügyelői rendszert. A változás a létszám emelését tette szükségessé, és emiatt KVASSAY a központba rendelte néhány területi hivatal vezetőjét.34/

Az Országos Vízépítészeti és Talajjavítási Hivatal megalakulása lehetőséget adott egyes részterületek továbbfejlődésére is. Az egyik fejlődő terület a halászati igazgatás lett. Az Országos Vízépítészeti és Talajjavitási Hivatal keretén belül Országos Halászati Felügyelőséget szerveztek, amely felügyelt az egyre nagyobb számban alakuló halászati társulatra. Másik fontos feladata a

201