Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
V. Folyószabályozás és ármentesítés a kiegyezés után (1867–1889)
Zemplén megye szántó 402 088 40,36% rét 104 706 10,51 legelő 169 507 17,02 kert 15 739 1,58 szőlő 15 617 1,57 erdő 287 892 28,90 nádas 575 0,06 996 124 100,00% 69/ A Tisza- völgy ben, Szabolcs, Heves, Békés, Csongrádi megyében az 1867— 1884 közti időszakban a szántók aránya több mint 10%-kal növekedett. Szabolcsban, ahol a Rétköz lecsapolásának hatása már ebben az időszakban érezhető volt, a szántók területe 1867-hez képest 18%-kal nőtt, és ugyaneny- nyivel csökkent a réteké, legelőké, jelentős mértékben alatta maradva az országos átlagnak. Békés megyében is megértek erre az időszakra a Körös-szabályozás eredményei. 1867—1884 között a megye mezőgazdaságában minden korábbit meghaladó változás következett be: a szántók aránya 17,58%-kal nőtt, a legelőké 25,16%-kal csökkent. A hagyományos állattartás elvesztette korábbi jelentőségét, a rétek, legelők a művelhető területből csak 17%-ot foglaltak el, ami szintén jóval kevesebb volt, mint az országos átlag. Nőtt a szántók terület Csongrádi ban is, azonban a legelők és rétek itt még 32,21%-ot foglaltak el, ami viszont több, mint az országos arány. Jelentős mértékben csökkentek a rétek és legelők Hevesben is, míg a szántók területe 10%-kal gyarapodott. Torontál és Bács-Bodrog megyében a szántó aránya 70% fölé emelkedett, és 30%-kal volt magasabb az országos átlagnál. 1867-től azonban a fejlődés mérsékeltebb volt, mint a korábbi korszakban, mivel a rétek és legelők területeit nem lehetett tovább csökkenteni. A vizes megyékben is jelzi az extenzív fejlődés korlátáit az, hogy a Tisza-\ö\gy egyéb részein nem volt a tárgyalt időszakban jelentősebb változás. A hegyvidék szélein fekvő Bihar és Bereg megyékben eleve kevesebb helyet foglaltak el a szántók, Szatmárbun és Zemplénben pedig még mindig a vízállásos, mocsaras területek akadályozták a fejlődést. A nyugat-dunántúli megyékben — Moson ban, Sopronban, Győrben — folytatódott a korábbi folyamat: a szántók területét a gabonakonjunktúra hatására még tovább terjesztették. A mintegy 10%-kal megnőtt szántóterületet az 186
