Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

IV. Vízimunkálatok az abszolutizmus idején (1849–1867)

főkormányzóság

ÉPÍTÉSZETI OSZTÁLY helytartóság

TI SZ ASZ A BÁLYOZÁSI KÖZPONTI FELÜGYELŐSÉG

helytartósági osztályok

építészigazgatósági osztályok

I

egyéb vízszabályozó társulatok

megyefőnökök

megyei építési hivatalok

folyamosztályok

Tisza-szabályozási

társulatok

2. ábra. Szervezeti séma 1856.

5.

A KIVITELEZÉS MEGSZERVEZÉSE

Mielőtt a Tz.vza-szabályozás eredményeit összefoglalnánk, röviden szólni kell a munkát végrehajtó kubikusokról és a kivitelezést bonyolító váltakozókról is. Bár a problémakört a szakirodalom sokoldalúan feltárta, a rövid összefoglalás azért indokolt, mert a 77szű szabályozásánál kialakult szervezeti formák több-kevesebb módosulással a többi vízszabályozásnál is megtalálhatók. A munkában részt vevő, egyre megerősödő kubikosréteg társadalmi szerepe sem elhanyagolható, különösen nem a volt árvizes megyékben, ahol a természeti körülmények önmaguk által előidézett megváltoztatása saját létfeltételeiket befolyásolta.

Mint a korábbiakban láttuk, a polgári forradalom előtti időszakban a vízimunkálatok elvégzése közmunkával vagy fizetett bérmunkával történt. Az 1850-es évek elején gyakorlatilag nem volt semmi változás, mígnem az évtized második felétől a munkaerőpiacon folyamatosan jelentkeztek a jobbágyfelszabadítás eredményei. A közmunka jelentősége leginkább az északi megyék144