Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

III. A Vízi és Építészeti Főigazgatóság tevékenysége (1788–1848)

— a várható átszervezés ellenére — betöltötték a két geometra helyét. SCHMIDT GYÖRGY nagyváradi és SÁGODY JÓZSEF aradi igazgató mérnököket helyezték a központba.22 7/ A sok jelölt között PRIBÉK BÉLA és FEST VILMOS is szóbakerült, az építészeti főigazgatóság jelöltjeként. FEST VILMOS csak 1840-ben kapott diplomát, majd a Lánchíd építésénél dolgozott, PRIBÉK BÉLA pedig az Al-Dunánál tevékenykedett. Mindkettő térképezett a Tisza mentén is.228/ Főként KECZKÉS KÁROLY tiltakozott FEST VILMOS jelölése ellen, fiatal kora miatt. Arra már korábban is akadt példa, hogy az építészeti főigazgatóság és a helytartótanács nem tudott megegyezni személyzeti kérdésekben, de most a vita a főigazgatóságon belül folyt. Ellenfelei KECZKÉS egész addigi pályafutását karrierizmusnak tekintették, amiben volt is némi igazság. Azonban a fő hiba nem KECZKÉSben keresendő, hanem a bürokratikus hivatali rendszerben, amelynek alapelve a továbbiakban is a rangsor betartása volt. Bár a minisztérium — külön szervezett adminisztratív és műszaki osztályaival korszerűbb volt, mint a feudális helytartótanács, a rövid idő alatt a szakigazgatás teljes átszervezését nem sikerült megoldani.

VARGHA JÁNOS, mint első hajózási mérnök, szintén javaslatot tett az üres hajózási mérnök, ellenőr, kormányosok és hivatalszolga álláshelyek betöltésére, amely javaslattal szemben nem volt ellenvélemény.22 9/ A vidéki személyzet létszáma 1848-ban 62 fő volt, amely 17 kerületre osztva dolgozott.230/

1849-ben a kormány Debrecenbe költözött, és a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumnak a központban mindössze hét tisztviselője maradt. A Szemere-kormányban a minisztériumot CSÁNYI LÁSZLÓ szervezte újjá, aki a közlekedési osztályt szétválasztotta vasúti és vízszabályozási osztályra.231/ A volt építészeti igazgatóság teljesen beépült a minisztériumba. Az új vízügyi osztály titkára DÉCSEY LAJOS lett, a szabályozási ügyeket pedig KECZKÉS KÁROLY irányította, aki megtartotta tisztségét a Tisza-völ- gyi Társulatnál is.232/ ZELENKA LAJOS térképészeti, BERGER LAJOS középítészeti, TENCZER KÁROLY híd- és útépítési osztályfőnök lett, FEST VILMOSt pedig csatornaépítési osztályfőnökké nevezték ki.233/ A korábbi személyzetből a minisztériumban dolgozott még RING JÁNOS, NOVÁK DÁNIEL, PRIBÉK BÉLA, ZALAY LAJOS, HAYNALD ISTVÁN, STANKOVICS JÁNOS, TOMSICH DOMOKOS is.234/ VARGA JÁNOS hajózási főmérnök lett.2 3 s/

A forradalom és szabadságharc idején a folyamatban lévő munkák nagyrésze megakadt, hiszen az ország hadszíntérré vált. Csak a Tisza- szabályozásánál folyt munka a Batthyány-kormány idején. Az 1846 óta működő Tisza- völgyi Társulat rendszeresen ülésezett, és VÁSÁRHELYI terve mellett

108