Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
III. A Vízi és Építészeti Főigazgatóság tevékenysége (1788–1848)
A szintezés első példáival Magyarországon az 1770-es évektől találkozunk. SAX ZAKARIÁS már 1779-ben szintezett a Maroson, és szükség volt e munka elvégzésére a Ferenc-csatorna építésénél is, amit KISS JÓZSEF végzettel. Az 1780-as években Pest és Szolnok között BÁLLÁ ANTAL és SAX ZAKARIÁS szintezte a terepet, ugyancsak Duna Tisza-csatoma terv összeállítása céljából. 1810-ben ifj. TESSEDIK SÁMUEL szintezett a Körösökön, 1817— 1820 között TÓTHFALUSSY SÁMUEL mérnök mérte fel a bereg-szatmáh mocsarakat, 1817-től KEVÁL JÓZSEF készítette el a Kraszna vízrajzi felvételét. 1815-től a hajóutak térképezését a Dunán szintezéssel kapcsolták össze, amire — mint említettük — maga az uralkodó adott utasítást. 1816- ban a főváros környékéről, a Földvár-Bölcske közötti szakaszról készültek felvételek, majd 1818-ban Kömlőd és Szekcső között folytatták a mérést. Mivel a felvételek nem voltak egységesek — sem a méretarány, sem a szintezés szempontjából — 1818-ban az uralkodó utasítást adott a munka azonos végrehajtására. Ebben elrendelte, hogy a partot és a vízszintet 100 ölenként (kb. 189 m) kell megmérni, és ilyen távolságokban kell felvenni a kereszt- szelvényeket is. A szelvényekben úszó fahasábokkal meg kell mérni a víz sebességét, hogy a vízhozam kiszámítható legyen.180/ Az utasítás hibája, hogy a szintezési pontokat túl nagy távolságban határozta meg, így sok volt a hibalehetőség. E munka sikeres végrehajtása nélkül azonban a Duna kérdéses szakaszán a Sárvíz szabályozásával összefüggő átmetszéseket nem tudák volna végrehajtani. A korszerű szintezési munka megindítása Magyarországon HUSZÁR MÁTYÁS nevéhez fűződik. HUSZÁR 1778-ban, Bars megyében született, nemesi családból. Tanulmányait a pozsonyi és kassai akadémián, és a pesti Institutum Geometricumban végezte. Gyakorlati tevékenységét az Eszter- házy-uradalomban kezdte, majd 1806—1808 között Szatmárnémeti város mérnöke volt. 1808—1810 között Európában tett tanulmányutat, majd hazatérése után Szatmár megyei mérnökké nevezték ki. 1815-ben az építészeti főigazgatóság mérnökeként Lúgosra került, majd — mint említettük — VAY MIKLÓS királyi biztos kérésre Nagyváradra költözött a Körös felméréséhez. Az 1818—1823 között végzett munka a magyarországi térképezés történetében új korszakot nyitott. A felmérés során először a háromszögelést végezték el oly módon, hogy alapvonaluk a budai csillagdától indult, és kapcsolódott a 1I.József-féle felmérés Szolnok-Mindszent Algyő alapvonalához. HUSZÁR tudta, hogy nagy munkájával az ország keleti részén folyó mappációk egységét teremti meg. Gondoskodott a megfelelő műszerek beszerzéséről, a kellő számú szakképzett munkaerőről, akik szigorú utasítására - békétlenkedve bár —, de erőn felül dolgoztak. 1820-ban a helytartótanács megbízta HUSZÁR 99
