Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

III. A Vízi és Építészeti Főigazgatóság tevékenysége (1788–1848)

MÁTYÁSt, készítsen utasítást a Körösök, Berettyó és a Tisza kérdéses szakaszának mappációjáról. Ez volt az első szabatos szintezési utasítás Magyarországon, amely nemcsak a konkrét feladatokat határozta meg, hanem eligazítást adott a műszerek használatáról, a számítások készítéséről is.181/ A Körös, Tisza és Berettyó szintezése 1823-ra készült el.182/ A munkát befejezve HUSZÁR MÁTYÁS összeállította a folyók vízrajzi leírását és a Körös-vidék szabályozási tervét. Kiemelte a Tisza ingadozó vízjárását, kis esését, a települések (pl. Csongrád, Algyő, Szeged) közelében összeszűkülő völgyét, ami magában is veszélyforrás lehet. Megfigyelte azt is, hogy a mellékfolyókon az árhullám gyorsabban és korábban fut le, mint a Tiszán, és így az árvizek nem esnek egybe.183/ HUSZÁR szabályozási tervét a későbbiek során hasznosították, az árterekről készült kimutatások pedig arra ösztönözték a 77sza-map- pációban részt vevő mérnököket, hogy a folyó felső szakaszán is hasonló ösz- szeállításojcat készítsenek.

A Duna érdemi felmérése 1823-ban kezdődött meg. A HUSZÁR MÁTYÁS vezette csapat 1827-re az osztrák határtól Eszékig készítette el a háromszögelési munkákat, így 1928-ban rendelkezésére álltak a helyszínrajzok RAUCH- MÜLLERNEK, az új igazgatónak. Ekkor a felmérésben VÁSÁRHELYI vette át az irányítást, akinek 13 fős személyzetet bocsátottak rendelkezésére.184/ Köztük volt LÁNYI SÁMUEL, KECSE FERENC, HIERONYMI OTTÓ, VÖRÖS LÁSZLÓ is. 1829-ben VÁSÁRHELYI utasítást adott mérnökei számára, akik befejezték az előkészítő munkákat és a helyszínrajzok ellenőrzését. A folyó vízrajzi adatainak felmérése gyakorlatilag 1831-ben kezdődött meg, 1832-ben már Buda környékén jártak, ahol 1830-ban és 1831-ben súlyos árvíz pusztított. Ez arra ösztönözte VÁSÁRHELYE, hogy a főváros környéki Duna vízrajzi viszonyaival külön foglalkozzék.185/ Eredményei alapján VÖRÖS LÁSZLÓ elkészítette a fővárosi Duna-szakasz részletes térképét.186/ 1833-tól az al-dunai munkák VÁSÁRHELYI minden idejét lekötötték, így a Duna-mappáció irányítását HIERONYMI OTTÓ vette át.

HIERONYMI 1803-ban Győrben született, 1823-ban kapott diplomát, majd a város mérnöke lett. 1827-től dolgozott HUSZÁR és VÁSÁRHELYI irányításával a Duna-mappádénál. Mint vezetőnek fő feladata az ellenőrzés, a pótmérések elvégzése, a fix pontok rögzítése volt. A Duna kritikus szakaszain újabb szintezéseket végeztek, hogy az eredmény megbízható legyen. 1835-ben az építészeti főigazgatóság határozta meg a munkával kapcsolatos normatívákat. 1840-ben HIERONYMI jelentésében számolt be feletteseinek a felmérés befejezéséről.187/ A térképek másolását, rendszerezését MASSÁ- NYI JÁNOS hét segítőtársával fejezte be.188/

100